A háború kritikája
A háborúról való beszédre gyakran vetül rá a gyanú, hogy maga is a háború szolgálatában áll. Megkérdőjelezhetetlenül „kemény ténynek”, adottságnak, szükségszerűségnek tekintik, amely, ha már bekövetkezett, nem lehet kitérni előle.
Borbély András
Borbély András (1982) költő, esszéista. Gyergyóremete.
Értelmiség és hatalom
Az erdélyi magyar humánértelmiség tagjai gyakran panaszkodnak arra, hogy a politikai elit nem veszi figyelembe szakmai javaslataikat. A társadalom felől ugyanakkor gyakran fogalmazódik meg az értelmiséggel szemben a kritika, hogy eltávolodott a tulajdonképpeni társadalmi problémáktól, közösségi szükségletektől.
A művészet funkcióváltása Gaál Gábor kritikai munkásságában
Gaál Gábor az erdélyi magyar kultúra történetének jelentős alakja, szerkesztői, szervezői, művészet- és ideológiakritikai, elméleti és pedagógiai tevékenységének feldolgozása nélkülözhetetlen a korszak kulturális folyamatainak megértéséhez. A recepció ennek ellenére elhanyagolta ezt az örökséget, főként 1989 után. A tanulmány Gaál kritikai munkásságának legfontosabb előfeltevéseit és teoretikus kontextusát mutatja be az életmű két világháború közti periódusára, továbbá döntően az irodalomkritikai anyagra támaszkodva.
Hazatérés
„[A] kisebbség kisebbsége vállalni igyekezett ama nagy ellentmondást, amely szerint a kisebbség áldozatának értelme, hogy közvetíti az egyetemest. Más szóval: hogy a kisebbség radikális kisebbsége fölszabadíthatja a »többséget« (beleértve a kisebbséget is).”
Közterek, szobrok, identitások
Városainkban az elmúlt tíz évben egyre több lett a szobor és a szoborvita. Ami ezekből a vitákból nem szokott kiderülni, az az, hogy az elmúlt 30 év neoliberális újkapitalizmusában mind a szobrok, mind pedig a közterek funkciója megváltozott.
Romák, kultúrák, rasszkód
A magyar romák társadalmi helyzete, kultúrája, a magyar és a román politikai közösséghez való viszonya korunk egyik központi kérdése.
Autonómia vagy etnicizmus
Az erdélyi magyaroknak van igényük a politikai önszerveződésre. Különböző pártok és szervezetek próbálnak hatni a politikai képzeletünkre, és sok a vita van arról, hogy hol is a helyünk Románia társadalmában.
Határkonfliktusok – Megjegyzések az irodalmi szociográfia elméletéhez
A szociográfusokat nem egyszerűen a válság tudata kapcsolja össze, hanem a mozgalmi tudat, amely a válságra a transzformatív cselekvésre való ösztönzéssel válaszol. A szociográfiai diskurzus amennyire válságirodalom, annyira mozgalmi irodalom is.
A neoliberális városrendezés
Egyes városokon tornádószerűen vonulnak át az újabb és újabb beruházások - más, ezekhez közeli településeken vagy a városok perifériáin évtizedek óta nem változik semmi, s az ott élők megélhetési, lakhatási, egészségügyi, oktatási problémái súlyosbodnak, sőt új mélyszegény telepek létesülnek.
(kempingnapló)
Borbély András riportjában a nyaralás nem a pihenés ideje. A kapitalizmus turisztikai célponttá, az élményfogyasztás helyévé avanzsálja a tengert. Hogyan lehet ilyen keretek között elérni a várva várt megtisztulást? Hogyan lehet nem élményfogyasztó barbárként jelen lenni ebben a térben?