A gyergyóditrói munkások lázadása és sérelmei

Ki védi meg a munkavállalókat attól az egyenlőtlen és kiszolgáltatott helyzettől, amelybe a munkaadókkal szemben vannak globális viszonylatban?

Ki védi meg a munkavállalókat attól az egyenlőtlen és kiszolgáltatott helyzettől, amelybe a munkaadókkal szemben vannak globális viszonylatban?

A fordulat, megtérés (metanoia) vagy elhivatás (kletos), ahogyan Pál damaszkuszi fordulata is mutatja, nem megérkezés, hanem újabb és újabb vándorlások, missziók, zarándoklatok, menekülések kezdete csupán – Ciprusra, Pamfíliába, Alexandriába, Macedóniába, Antiokhiába, Athénbe, Efezusba, Korinthusba, s végül már fogolyként Rómába, majd a halálba.

Az új politikai szubjektivitás lehetősége akkor tűnik fel, amikor valakik a hagyományosan magánéletinek tekintett területeket (a termelést és a munkát, a szabadidőt, a tudományt, a művészetet, a családot, a szexualitást, a nyilvánosságot, stb.), tehát a valódi élet területeit politikai szempontok szerint is művelésbe veszik, azaz kritika alá vonják a magán és a nyilvános, az állampolgár és a magánember, a citoyen és a bourgeois, a szavazó és a termelő/fogyasztó, a szakember és a közember közti szokásos elválasztást.

Klímarózsa Nem tudjuk, milyen lesz. A vérfű-benőtte kis telek fölött mintha az akkádok holdja kelne éjjelente. Azt álmodom, a high-tech kultúra vasbeton tartóoszlopai között újjászületik az öntözéses gazdálkodás. Deus otiosusa egy fekete nap, a tőkeisten újkarbonkori mása. A generációs melankóliából…

Az irodalom nem közszolgálat. Szmergyakov létezik. Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem. A világ vagyok, minden, ami volt, van.

A szkucsno, a félperiféria érzésvilága, valamiféle magyarázat lehet arra, hogy miért gyanakszunk az olyan nyugati modellekre, mint a liberális demokrácia.

Az AKPH Hisz Sztori című felvételéből kiindulva az egyetemes alany vagy másképpen: az egyetemes szubjektivitás megteremtésének retorikai stratégiái kapcsán szeretnék megfogalmazni néhány javaslatot. De először is: mi az az „univerzális alany”? Jelen esetben univerzális alanyon egy, a szubjektumok lehető legszélesebb…

„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” (Karl Marx: Tézisek Feuerbachról) 1. Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak fosztva a saját helyzetükre, történetükre és cselekvési lehetőségeikre vonatkozó tudástól…

A Misztika és politika című sorozatunk befejező része, Simone Weil diptichonja olvasható az alábbiakban. A szöveg a mérce.hu oldalán jelent meg korábban. A sorozat első négy része itt, itt, itt és itt érhető el. 1. „A szépség a legfőbb…

A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát pusztán gazdasági tevékenységnek tekintjük, vagy szükség lenne az elidegenedés alól…