Avatar photo

Borbély András

Borbély András (1982) költő, esszéista. Gyergyóremete.

Mi a székely?

Székelynek lenni tehát [...] nem faji, etnikai, nemzetiségi vagy nemzeti hovatartozást jelentett, hanem társadalmi, politikai és törvényi-jogi státust.

Kisebbség és emancipáció

"ma bármilyen autonómia- vagy emancipáció-törekvésnek nem pusztán az etnonacionalista állampolitikával, hanem a vele sűrűn összefonódó egypólusú, transzcendencia nélkülinek mutatkozó kapitalista realizmussal szemben is alternatívát kell kieszközölnie"

Borbély András versei

EGY NAGYHETI SZEKVENCIA – ordítja egy punk cigány egy dinnyeárus mikrobuszból megafonba – „Annyi halál van, mint ahány agyban lakik nyelv és szabály, s ha szétverik a koponyád, nem vagy sehol akkor Te már.” (Borbély Szilárd) Az első emberpár fia…

Az első társadalmi intézmény?

1. Amennyiben a nyelv nemcsak eszköze vagy külsődleges öltözete a gondolkodásnak, nem is a valóság leképezése, hanem a „gondolat alakító szerve” (68.), s minden tapasztalatot előzetesen sematizáló világképző és instituáló hatalom (257–271.), akkor a nyelv mind a tudatosságnak, mind a…

Pál apostol, a migráns

A fordulat, megtérés (metanoia) vagy elhivatás (kletos), ahogyan Pál damaszkuszi fordulata is mutatja, nem megérkezés, hanem újabb és újabb vándorlások, missziók, zarándoklatok, menekülések kezdete csupán – Ciprusra, Pamfíliába, Alexandriába, Macedóniába, Antiokhiába, Athénbe, Efezusba, Korinthusba, s végül már fogolyként Rómába, majd a halálba.

Bipoláris, anarchikus

Az új politikai szubjektivitás lehetősége akkor tűnik fel, amikor valakik a hagyományosan magánéletinek tekintett területeket (a termelést és a munkát, a szabadidőt, a tudományt, a művészetet, a családot, a szexualitást, a nyilvánosságot, stb.), tehát a valódi élet területeit politikai szempontok szerint is művelésbe veszik, azaz kritika alá vonják a magán és a nyilvános, az állampolgár és a magánember, a citoyen és a bourgeois, a szavazó és a termelő/fogyasztó, a szakember és a közember közti szokásos elválasztást.

Borbély András versei

Klímarózsa Nem tudjuk, milyen lesz. A vérfű-benőtte kis telek fölött mintha az akkádok holdja kelne éjjelente. Azt álmodom, a high-tech kultúra vasbeton tartóoszlopai között újjászületik az öntözéses gazdálkodás. Deus otiosusa egy fekete nap, a tőkeisten újkarbonkori mása. A generációs melankóliából…