Új magyar politika Erdélyben?
Az etnicista politizálás helyett egy nyelvi-kulturális közösség osztálypolitikára alapozott felépítésére van szükség.
Borbély András
Borbély András (1982) költő, esszéista. Gyergyóremete.
Radikális képzelőerő és forradalmi idő
Mi marad meg, ha kiiktatjuk a marxizmusból a materialista társadalom- és történetfilozófiát, vagyis azt a tézist, hogy a történelem értelmét a gazdasági-technikai alap változása hordozza? Castoriadis szerint nem túl sok, de az lényeges.
Fasiszták a házban
Roşu, galben şi dezastru
Borbély András: Daráló
„guillotine-nal lenyisszantjuk óegyetlenszentisvánkirályunk bikanyakát hu-u-úss”
Élvezet, depresszió, felelősség a kapitalista realizmusban
A döntő újdonság, amire Fisher fókuszál, nem maga a kapitalizmus mindenirányú terjeszkedése, hanem a pszichikai, ideológiai, kulturális dimenziók irányába történő kimélyülése, a psziché bekerítése/berobbantása, ami másrészt az alternatívák elgondolhatóságához szükséges egyéni és közös teremtő- és képzelőerőt számolja fel, kapcsolja ki.
Mi a székely?
Székelynek lenni tehát [...] nem faji, etnikai, nemzetiségi vagy nemzeti hovatartozást jelentett, hanem társadalmi, politikai és törvényi-jogi státust.
Kisebbség és emancipáció
"ma bármilyen autonómia- vagy emancipáció-törekvésnek nem pusztán az etnonacionalista állampolitikával, hanem a vele sűrűn összefonódó egypólusú, transzcendencia nélkülinek mutatkozó kapitalista realizmussal szemben is alternatívát kell kieszközölnie"
Borbély András versei
EGY NAGYHETI SZEKVENCIA – ordítja egy punk cigány egy dinnyeárus mikrobuszból megafonba – „Annyi halál van, mint ahány agyban lakik nyelv és szabály, s ha szétverik a koponyád, nem vagy sehol akkor Te már.” (Borbély Szilárd) Az első emberpár fia…
Nem szuszog, nem mozog, helyt áll! A válság és a karantén tőkésítése
A társadalom politikai érdeke azonban egy válság idején sem az, hogy önmagukat feltoló urai és védencei megvédjék, hanem hogy képes legyen az önvédelemre és az önmaga megszervezésére.
Az első társadalmi intézmény?
1. Amennyiben a nyelv nemcsak eszköze vagy külsődleges öltözete a gondolkodásnak, nem is a valóság leképezése, hanem a „gondolat alakító szerve” (68.), s minden tapasztalatot előzetesen sematizáló világképző és instituáló hatalom (257–271.), akkor a nyelv mind a tudatosságnak, mind a…
