
A fényképezés módjai
John Berger angol író és kritikus Susan Sontag A fényképezésről című kötete nyomán gondolja tovább a fotográfia kulturális szerepét és alkotói lehetőségeit.
FILM ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

John Berger angol író és kritikus Susan Sontag A fényképezésről című kötete nyomán gondolja tovább a fotográfia kulturális szerepét és alkotói lehetőségeit.

Csönge Tamás tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként alakult át a történetiséghez és a jövőhöz való viszony a 21. század populáris kultúrájában, különös tekintettel az időbeliség társadalmi vetületeit tematizáló fősodorbeli műfaji film narratíváira. A szerző amellett érvel, hogy a kortárs popkultúra…

Octavio Getino és Fernando „Pino” Solanas 1969. októberi Egy harmadik mozi felé című kiáltványát Babos Anna és Petri-Lukács Simon fordításában közöljük.

A 2026-os berlini transmediale összművészeti fesztiválról Füzi Izabella írását közöljük.

Chloé Zhao Hamnet (2025) című filmjéről András Csaba ideológiakritikai elemzését közöljük.

Nemes Jeles László Árva (2025) című filmjéről Domokos Tamás írt kritikát.

Csondor Soma tanulmányában az esküvői előkészületeket középpontba állító romantikus komédiák ideológiakritikai vizsgálatára vállalkozik, fókuszban a kilencvenes-kétezres évek – nézettségi és bevételi adatokat tekintve is figyelemre méltó – hollywoodi tendenciájával. A szöveg arra világít rá, hogy a kultúripar által előállított populáris filmek miként alakítják természetessé az esküvőkhöz kapcsolódó fogyasztói logikát, milyen („a nagy naphoz” fűződő) identitáskonstrukciókat hoznak létre, ezáltal hogyan válhatnak a késő kapitalista kultúratermelés működésmódjának szemléletes példáivá.

Hegedüs Ferenc esszéje az utóbbi években nagy számban megjelenő, liberális sajtóorgánumok által készített identitásvideókkal foglalkozik. Írásában e produktumokat a hegemóniáért folytatott harc eszközeiként értelmezi.

Ignácz Barbara összehasonlító tanulmánya a Fekete pont és A tanári szoba című filmekben vizsgálja, hogy ezek az alkotások milyen módon gondolkodnak az iskola intézményéről és a kortárs oktatásról. A szöveg elméleti keretének fontos részét alkotja a kritikai pedagógia, amely egyben az elemzés célját is kijelöli. A szerző szerint akkor is érdemes általánosabb keretben vizsgálni az iskola mint intézményi tér reprezentációját, ha e filmek elsődlegesen aktuálpolitikai mezőben tematizálják tárgyukat.

Az utóbbi hónapok díjszezonjának egyik nagy figyelmet kiváltó filmjéről, A brutalistáról Makai Bence kritikáját közöljük.