Kategória FILMSZEM

Babos Anna kritikája Szimler Bálint „Fekete pont” (2024) című filmjéről.

Umberto Eco 1984-es (angol nyelvű) előadásában azzal foglalkozik, hogy mi teszi kultfilmmé a Casablanca (1942) című filmet. Valamint az elemzés apropóján, hogy mi is az, amit kultfilmnek nevezünk.

Csönge Tamás esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. Az esszét két részletben közöljük.

Mihályi Emese Dorka kritikájában Emerald Fennell „Saltburn" című filmjét az „eat the rich" hagyománya és az arisztokrácia reprezentációjának viszonyában vizsgálja.

Babos Anna és Petri-Lukács Simon esszéi Radu Jude „Ne várj túl sokat a világvégétől” (Nu aștepta prea mult de la sfârșitul lumii, 2023) című filmjéről.

David Graeber esszéje a szuperhősképregények és Christopher Nolan Batman-trilógiájának baloldali kritikáját fogalmazza meg.

Kapálni nagyon jó. Kapálni nagyon nehéz.

Tarnai Csillag kritikájában Mijazaki Hajao „A fiú és a szürke gém” című filmjét annak a történelemhez, a közösségiséghez és a valóság alakíthatóságának kérdéséhez való viszonya alapján vizsgálja.

Csönge Tamás esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. Az esszét két részletben közöljük.

Greta Gerwig Barbie (2023) című alkotása szórakoztatóan utal a populáris kultúra ikonikus produktumaira. A kritika azt vizsgálja, hogy a film többet nyújt-e a feminizmus élményénél.