SZEKSZ

SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK

A forradalom keresése – Vannak-e még járható utak?

„A forradalom negatív elképzelése ma már nem csak azért került végzetes válságba, mert a munkásosztály átalakult, vagy egyenesen megszűnt – tehát nem rendelkezünk a rombolás munkáját végző társadalmi-politikai szubjektummal. A forradalmat addig lehetett minden gond nélkül valamifajta eltörlésként értelmezni, ameddig a kapitalizmus külsődleges volt a társadalom tagjai számára, tehát ameddig a gazdaság, a termelés, a munka világára korlátozódott. Ahogy Antonio Negri és Felix Guattari könyvükben megfogalmazzák, ameddig a »gazdasági szolgaság« felszámolásának képzetéhez kapcsolta magát a baloldal, a változtatás politikai folyamatnak tetszett, amelynek során ezt a szolgaságot megszüntetik, a magántulajdont felszámolják és a »kisajátítókat kisajátítják«. Ma azonban ezt a forradalomképet fel kell adni, vagy legalábbis radikálisan alá kell rendelni egy másik nézőpontnak.”

Pedagógia és politika: a múzeumalapítás avantgárd stratégiái

Otto Neurath és munkatársai a gazdaság és a kultúra szembeállítása helyett egy olyan közös nyelv kialakítását szorgalmazták, amellyel a gazdasági okok magyarázatából kiinduló tartalmat összeillesztették a politika által kihasznált művészi formanyelv megújítására törő ábrázolástechnikával.

A másik pingponglabda

Kováts Eszter Genderőrületek Németországban és Magyarországon című könyve olyan hangot erősít fel, amely szerint a nemiséggel és a nemek viszonyával kapcsolatos kérdésekben különösképpen érdemes lenne kilépni a kultúrharcos keretből.

Szenvedélyek, identitások – és struktúrák

Egyfelől az idő megváltozott természete, másfelől a közösségi kapcsolatok gyengesége, hiánya következtében az emberek életéből hiányoznak az idő-tér dimenziók. Ennek az a következménye, hogy nem tudhatják magukat elhelyezni sem időben, sem térben, ezért önmaguk tudatában sem képesek képet alkotni önmagukról.

Radikális képzelőerő és forradalmi idő

Mi marad meg, ha kiiktatjuk a marxizmusból a materialista társadalom- és történetfilozófiát, vagyis azt a tézist, hogy a történelem értelmét a gazdasági-technikai alap változása hordozza? Castoriadis szerint nem túl sok, de az lényeges.
elmélet és gyakorlat

Elmélet és mozgalom

Miként viszonyul egymáshoz elmélet és gyakorlat a baloldali hagyományban? Mennyiben tartható fenn e kettő éles megkülönböztetése?