A kapitalizmus mint sajátos elmebaj
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.
SZEKSZ
SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
Ideológia
Az ideológiától való rettegés egyben attól való rettegés, hogy nehogy egyszer csak tényleg és végre valahára úgy istenigazából belekeveredjetek az irodalomba, a pedagógiába, a történelembe és a társadalomba.
A woke-ság velünk marad
Slavoj Žižek szövegében arra mutat rá, hogy a progresszív társadalmi mozgalmak a bűntudat és saját logikájukba zárkózás következtében ugyanabba a csapdába esnek, amellyel szemben eredendően fellépni kívánnak.
Démoni szeretet – A kierkegaard-i szeretetfogalom Theodor W. Adorno olvasatában
„Adorno szerint a dán szerző a lehetőségnek a valósággal szembeni elsőbbségéről megfogalmazott nézete a kapitalista társadalmi szükségszerűség meghaladásának kulcseleme lehet. Ebben az értelemben tehát az ideologikus gondolkodással szembenálló radikális újdonságnak a reményét hordozza."
A politikai erőszakról
Az egyéni test határai egyre hangsúlyosabban vannak jelen a politikai közbeszédben, és úgy tűnik, az azzal szembeni erőszakot letiltjuk, illetve fokozott mértékben kérjük számon.
Tudom, de nem látom – Az állat-spektákulum: ember és állat viszonyának termelése a kortárs kapitalizmusban
"[a] kapitalizmus egy olyan sajátos történeti-társadalmi, kulturális képződményt hoz létre – nem csupán az ember-ember, ember-természet, hanem ugyanígy az ember-állat kapcsolódási lehetőségeit illetően is – , amely nem fejthető fel pusztán a modernitás vagy a nyugati kultúrának nevezett képződmények elméleti keretrendszerében."
Ahasvérus lakomája – Visky András: Kitelepítés
Milyen viszonyt alakít ki a regény mint esztétikai produktum a szülők vallási mozgalmával, és mi e mozgalom álláspontja a mindenkori politikai hatalom, illetve a társadalmi emancipáció kapcsán?
Tudatipar
„[A]míg a tanár nyíltan áll ki a diákok elé, a beszélő a hallgatók elé, a mester a tanítványok elé, a pap a gyülekezet tagjai elé, addig a közvetített tudat magától értetődő és láthatatlan marad.”
„Nem az az eszményem, hogy az elméleti reflexió lehajoljon a magasból. Ennél kockázatosabbnak vélem a gondolkodást”
„Aki ellenáll, elkezd gondolkodni, megnyitja és formálhatja a világot. Ott, ahol valóság volt, lehetőség nyílik. Ez mindig veszélyes.” – Tillmann Ármin interjúja Losoncz Alpárral.
Újévi jegyzet a szubjektív hatalomról és a laposságról
Mi lenne, ha a szubjektív társadalmi állapotot úgy fognánk fel, amelyben a kapcsolataink belső formájának kell meghatároznia a társadalmi viszonyokat?