„A forradalom negatív elképzelése ma már nem csak azért került végzetes válságba, mert a munkásosztály átalakult, vagy egyenesen megszűnt – tehát nem rendelkezünk a rombolás munkáját végző társadalmi-politikai szubjektummal. A forradalmat addig lehetett minden gond nélkül valamifajta eltörlésként értelmezni, ameddig a kapitalizmus külsődleges volt a társadalom tagjai számára, tehát ameddig a gazdaság, a termelés, a munka világára korlátozódott. Ahogy Antonio Negri és Felix Guattari könyvükben megfogalmazzák, ameddig a »gazdasági szolgaság« felszámolásának képzetéhez kapcsolta magát a baloldal, a változtatás politikai folyamatnak tetszett, amelynek során ezt a szolgaságot megszüntetik, a magántulajdont felszámolják és a »kisajátítókat kisajátítják«. Ma azonban ezt a forradalomképet fel kell adni, vagy legalábbis radikálisan alá kell rendelni egy másik nézőpontnak.”
Az előadás a nemzetközi rendszer nullpont állapotaira való hivatkozások kritikai vizsgálatára összpontosít, és arra, hogy ezek hogyan erősítik a hatalmi politika változékonyságával kapcsolatos reményeket.
G. Horváth Mihály "A nagyváros visszafoglalása – Antiszimfónia" című, Moholy-Nagy László által inspirált munkáját az alkotó bevezetőjével közöljük.
Egyes városokon tornádószerűen vonulnak át az újabb és újabb beruházások - más, ezekhez közeli településeken vagy a városok perifériáin évtizedek óta nem változik semmi, s az ott élők megélhetési, lakhatási, egészségügyi, oktatási problémái súlyosbodnak, sőt új mélyszegény telepek létesülnek.
Otto Neurath és munkatársai a gazdaság és a kultúra szembeállítása helyett egy olyan közös nyelv kialakítását szorgalmazták, amellyel a gazdasági okok magyarázatából kiinduló tartalmat összeillesztették a politika által kihasznált művészi formanyelv megújítására törő ábrázolástechnikával.
Magyar nyelvű online konferenciapanel: Borbély András, Ugron Nóra, Székely Örs és Szigeti Attila előad, Marin Dia moderál.
A szemvedéj válogatásában Dara Yen Elerath, Kovács Gabriella, Kustos Júlia és Mărcuţiu-Rácz Dóra verseit olvashatjuk.
„Hogyan viszonyuljon a filmhez a baloldal? Mi volt, mi ma, és mi lehet a film politikai relevanciája?” – Felkért szerzőink, Vas Máté, Vida Kamilla és Zsupos Norbert ezekre a kérdésekre keresik a választ a Filmszem rovat első cikksorozatában.
A Transtelex Dialógon TGM szellemi hagyatékát értelmezzük, különös tekintettel az utóbbi két évtizedben kifejtett marxista politikafilozófiai munkásságára és annak aktualitására.
Borbély András riportjában a nyaralás nem a pihenés ideje. A kapitalizmus turisztikai célponttá, az élményfogyasztás helyévé avanzsálja a tengert. Hogyan lehet ilyen keretek között elérni a várva várt megtisztulást? Hogyan lehet nem élményfogyasztó barbárként jelen lenni ebben a térben?
