Borbély András versei
Herceg, üzenem innen Székelyföldről...
Nő és férfi, avagy természet és kultúra?
Sherry B. Ortner rendszerkritikus feminista antropológus tanulmányában azzal foglalkozik, milyen kulturális megalapozottsága van a képzetnek, amely szerint a nők a természethez a férfiak pedig a kultúrához tekinthetők közelebb állónak. Az írást Hegedüs Ferenc és Mihályi Emese Dorka új fordításában közöljük.
Az irodalom(tudós) igazsága
Kálmán C. György Szórul szóra így igaz című kötetéről Helmrich Márton írt recenziót.
Képessé válni, barokk módra
Mitől releváns a barokk napjainkban? Tillmann Ármin interjúja Bagi Zsolttal barokkról és újbarokkról, a tudás termeléséről és a tekintet emancipációjáról.
Elnyújtott rácsodálkozás
Radnóti Sándor Rácsodálkozás című képzőművészeti szövegeket csokorba gyűjtő kötete idén jelent meg a Magvető kiadónál. Tillmann Ármin recenziója.
CSATLAKOZZ AZ IRODALMI SZAKSZERVEZETHEZ!
Az Irodalmi Szakszervezet felhívását közöljük.
A (nem emberi) valóság tettenérése
Quentin Meillassoux a kortárs spekulatív realista és újrealista filozófiákra nagy hatást gyakorló, A végesség után című könyvéről János Tamás recenzióját közöljük.
Tudomány, ideológia és középosztály
Alain Badiou azért kiemelkedő és meghatározó gondolkodó, mert merész, felforgató és rendszerfilozófus. Alábbi szövege első formájában 2015 december elsején a Californiai Egyetemen (UCLA) hangzott el, majd 2021-ben jelent meg, először franciául, majd angolul.[1] Előadásában és a szövegben végigvezet bennünket az…
Testen kívüli tények: Thomas Bernhard regényeiről
„A megnevezhetetlen felé tartó útja során [Bernhard] csak azért őriz meg [...] egy viszonylag hagyományos elbeszélőt, hogy a hozzá való közeledés vagy a tőle való távolodás révén ébresszen rá, hogy a közvetlennek látszó tudás is közvetett.”
Egy harmadik mozi felé
Octavio Getino és Fernando „Pino” Solanas 1969. októberi Egy harmadik mozi felé című kiáltványát Babos Anna és Petri-Lukács Simon fordításában közöljük.
