A szerelem dicséretének alapvető indítéka, hogy elgondolkodjunk önmagunkról és szerelmi viszonyainkról, hátrahagyjuk komfortos azonosságlogikánkat, merjünk fellépni a Kettő színpadára, képesek legyünk gyakorolni a szerelmet, e „legkisebb kommunizmust”.
Csönge Tamás tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként alakult át a történetiséghez és a jövőhöz való viszony a 21. század populáris kultúrájában, különös tekintettel az időbeliség társadalmi vetületeit tematizáló fősodorbeli műfaji film narratíváira. A szerző amellett érvel, hogy a kortárs popkultúra…
Herceg, üzenem innen Székelyföldről...
Sherry B. Ortner rendszerkritikus feminista antropológus tanulmányában azzal foglalkozik, milyen kulturális megalapozottsága van a képzetnek, amely szerint a nők a természethez a férfiak pedig a kultúrához tekinthetők közelebb állónak. Az írást Hegedüs Ferenc és Mihályi Emese Dorka új fordításában közöljük.
Kálmán C. György Szórul szóra így igaz című kötetéről Helmrich Márton írt recenziót.
Mitől releváns a barokk napjainkban? Tillmann Ármin interjúja Bagi Zsolttal barokkról és újbarokkról, a tudás termeléséről és a tekintet emancipációjáról.
Radnóti Sándor Rácsodálkozás című képzőművészeti szövegeket csokorba gyűjtő kötete idén jelent meg a Magvető kiadónál. Tillmann Ármin recenziója.
Az Irodalmi Szakszervezet felhívását közöljük.
Quentin Meillassoux a kortárs spekulatív realista és újrealista filozófiákra nagy hatást gyakorló, A végesség után című könyvéről János Tamás recenzióját közöljük.
Alain Badiou azért kiemelkedő és meghatározó gondolkodó, mert merész, felforgató és rendszerfilozófus. Alábbi szövege első formájában 2015 december elsején a Californiai Egyetemen (UCLA) hangzott el, majd 2021-ben jelent meg, először franciául, majd angolul.[1] Előadásában és a szövegben végigvezet bennünket az…
