A haj „diskurzusa”

Pier Paolo Pasolini esszéje a '60-as évek fiatal generációjának egyik tiltakozási szimbólumát, a hosszú hajat mint szemiológiai jelet elemzi.

Pier Paolo Pasolini esszéje a '60-as évek fiatal generációjának egyik tiltakozási szimbólumát, a hosszú hajat mint szemiológiai jelet elemzi.

Hegedüs Ferenc esszéje az utóbbi években nagy számban megjelenő, liberális sajtóorgánumok által készített identitásvideókkal foglalkozik. Írásában e produktumokat a hegemóniáért folytatott harc eszközeiként értelmezi.

magyarázzák, hogy én nem tudom, hogyan ír egy nő, és igazuk van. hogyan? pirossal, vagy a csiklójával?

Rosszul mondtuk a mesét, kedves vallomásosok, mert a fele királyság szabályszerű jutalom, nem épít új rendet.

Képzelhető-e vonzóbb és bátrabb pedagógusmozgalom, mint dacosan gyakorolni a bizalom, az őszinteség és az elfogadás – egyszóval: a szeretet – pedagógiáját olyan körülmények között, amikor a szabályozók szinte minden vonatkozásban ellene hatnak ennek?

Ignácz Barbara összehasonlító tanulmánya a Fekete pont és A tanári szoba című filmekben vizsgálja, hogy ezek az alkotások milyen módon gondolkodnak az iskola intézményéről és a kortárs oktatásról. A szöveg elméleti keretének fontos részét alkotja a kritikai pedagógia, amely egyben az elemzés célját is kijelöli. A szerző szerint akkor is érdemes általánosabb keretben vizsgálni az iskola mint intézményi tér reprezentációját, ha e filmek elsődlegesen aktuálpolitikai mezőben tematizálják tárgyukat.

Az alábbi interjút a francia Vacarme nevű folyóirat készítette Giorgio Agambennel 1999-ben. A szöveg magyar fordítása Jason Smith 2004-es angol átirata nyomán készült.

Hogyan navigálnak a diákok a különböző prekár munkák között egy, a szakmában betöltött állás reményében, amely talán már soha nem jön el?

Ha az alkalmazottak úgy térnek vissza a vakációból, hogy nem szerezték meg a kötelező bőrárnyalatot, akkor biztosak lehetnek benne, hogy kollégáik csípősen kérdőre vonják őket: „De hát Ön nem szabadságon volt?”.

Mi azonban egy olyan Európa mellett teszünk hitet, amelyben az EU antifasizmusa nem a kapitalizmus különböző eszközökkel – most épp a háborús fegyverkezésen – keresztüli megsegítését jelenti.