Otthonállat
Nehéz ez a kép. Hosszú. Vaskampó női nemi szervvel, alulnézetből. Fázom.
Borbély András
Borbély András (1982) költő, esszéista. Gyergyóremete.
Műalkotás és áru
Hogyan pozicionálódik újra a műalkotás mint áru, és mi köze van ennek a történeti tudathoz, illetve a nyilvános és a privát térhez? – Boris Groys szövege Borbély András és Székely Örs fordításában.
Alon Mwesigwa: A lányok, akik meg akarják változtatni Afrikát
Öt feminista aktivista beszél azokról a problémákról, amelyek meghatározzák az életüket, a mozgáskorlátozottságtól a nemi egyenlőségen át a női nemi szervek megcsonkításáig.
Hatalom és irodalom III.
Amit javaslunk, az program és poétika, álom és politika egyszerre: az új Holt-tengeri tekercsek.
Hatalom és irodalom II.
Nyolcan a halál ellen, másodszor. Irodalom, intézményesség és hatalom viszonyáról beszélget: Ugron Nóra, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Benke András, Székely Örs, Gondos Mária-Magdolna, Kulcsár Árpád, Borbély András.
Hatalom és irodalom I.
Nyolc szerző beszélget államhatalom és irodalom viszonyáról: Székely Örs, Benke András, Ugron Nóra, Kulcsár Árpád, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Gondos Mária-Magdolna, Borbély András.
KI A TANÚ?
Az Elhordott múltjaink című terjedelmes szöveg főként személyes történetek elmondására vállalkozik. A szerző egy diktafonnal több oroszországi és volt szovjetunióbeli város többségében női lakóinak elbeszélését rögzíti, s a lejegyzett történetekből kirajzolódni látszik egy nagy korszakváltás belső képe.
Miért vagyok feminista?
Mert gyerekként a faluban átéltem azt a félelmet a férfiak agresszivitásától és önkényétől, akiknek mindent szabadott, pláne egy nővel szemben, amit a nők élhetnek át ugyanitt egy életen át. Mert amikor bajban voltam, mindig nők segítettek rajtam a legtöbbet, a…
A test csendje és az iszlám
„Ő /Allah/azt válaszolta, hogy senki nem tudja levenni azokat a hurkokat, csak azok, akik azokat elhelyezték.” (Ibn Sīnā: Risaālatu-l-ṭayr – A madarak tanácskozása) Giorgo Agamben még egy régebbi cikkében (We refugees, 1994) beszél arról, hogy a menekültek kérdését a…
A madarak tanácskozása (Risaālatu-l-ṭayr)
A nagy középkori filozófus, Ibn Sīnā (Avicenna; 980-1037) hozzászólása a menekültkérdéshez: "...a gonoszak hamarosan megtudják, ami számukra írva van."