szembeszéd

Keresztyénség és emancipáció

Gyakran hangzanak el a kortárs közbeszédben a keresztyénséget, vallásosságot sirató szólamok, ugyanakkor az elmúlt évtizedek során az egyházak az egyéni, társadalmi, politikai és gazdasági élet újabbnál újabb területeit vették ismét birtokba.

A háború kritikája

A háborúról való beszédre gyakran vetül rá a gyanú, hogy maga is a háború szolgálatában áll. Megkérdőjelezhetetlenül „kemény ténynek”, adottságnak, szükségszerűségnek tekintik, amely, ha már bekövetkezett, nem lehet kitérni előle.

Értelmiség és hatalom

Az erdélyi magyar humánértelmiség tagjai gyakran panaszkodnak arra, hogy a politikai elit nem veszi figyelembe szakmai javaslataikat. A társadalom felől ugyanakkor gyakran fogalmazódik meg az értelmiséggel szemben a kritika, hogy eltávolodott a tulajdonképpeni társadalmi problémáktól, közösségi szükségletektől.

Közterek, szobrok, identitások

Városainkban az elmúlt tíz évben egyre több lett a szobor és a szoborvita. Ami ezekből a vitákból nem szokott kiderülni, az az, hogy az elmúlt 30 év neoliberális újkapitalizmusában mind a szobrok, mind pedig a közterek funkciója megváltozott.

Autonómia vagy etnicizmus

Az erdélyi magyaroknak van igényük a politikai önszerveződésre. Különböző pártok és szervezetek próbálnak hatni a politikai képzeletünkre, és sok a vita van arról, hogy hol is a helyünk Románia társadalmában. 

A neoliberális városrendezés

Egyes városokon tornádószerűen vonulnak át az újabb és újabb beruházások - más, ezekhez közeli településeken vagy a városok perifériáin évtizedek óta nem változik semmi, s az ott élők megélhetési, lakhatási, egészségügyi, oktatási problémái súlyosbodnak, sőt új mélyszegény telepek létesülnek.

A munka

Egyre gyakrabban hangzik el a vád: a fiatalok nem szeretnek vagy nem akarnak dolgozni. A munka válságának a korát éljük, miközben maga a munkáról alkotott felfogásunk is átalakulóban. A mai alkalommal a munka kérdéséről fogunk beszélgetni.