Élni az ajánlattal
Mi elméletírók nem azért írunk, hogy vezessünk, nem azért, hogy megmondjunk: ajánlatot teszünk, javaslunk, kihívunk, hogy olvasóink éljenek a szövegünkkel.
SZEKSZ
SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
Keresztyénség és emancipáció
Gyakran hangzanak el a kortárs közbeszédben a keresztyénséget, vallásosságot sirató szólamok, ugyanakkor az elmúlt évtizedek során az egyházak az egyéni, társadalmi, politikai és gazdasági élet újabbnál újabb területeit vették ismét birtokba.
Mind nagyon szorongunk
Az The Institute for Precarious Consciousness csoport kiáltványa szerint a szorongás vált az új uralkodó érzéssé, amelynek meghatározó elemeit kívánja körüljárni a szöveg; megoldási javaslatában a közösségépítés formáira tesz ajánlatot.
A háború kritikája
A háborúról való beszédre gyakran vetül rá a gyanú, hogy maga is a háború szolgálatában áll. Megkérdőjelezhetetlenül „kemény ténynek”, adottságnak, szükségszerűségnek tekintik, amely, ha már bekövetkezett, nem lehet kitérni előle.
A dolgok aktuális állásáról, avagy a jelenlegi konjunktúráról
Badiou a 2020-as évek tömegpolitikájának kritikájával arra tesz javaslatot, hogy a magántulajdon elvetését újra a zászlójukra kell tűzniük a tömegeknek.
A művészet funkcióváltása Gaál Gábor kritikai munkásságában
Gaál Gábor az erdélyi magyar kultúra történetének jelentős alakja, szerkesztői, szervezői, művészet- és ideológiakritikai, elméleti és pedagógiai tevékenységének feldolgozása nélkülözhetetlen a korszak kulturális folyamatainak megértéséhez. A recepció ennek ellenére elhanyagolta ezt az örökséget, főként 1989 után. A tanulmány Gaál kritikai munkásságának legfontosabb előfeltevéseit és teoretikus kontextusát mutatja be az életmű két világháború közti periódusára, továbbá döntően az irodalomkritikai anyagra támaszkodva.
Hazatérés
„[A] kisebbség kisebbsége vállalni igyekezett ama nagy ellentmondást, amely szerint a kisebbség áldozatának értelme, hogy közvetíti az egyetemest. Más szóval: hogy a kisebbség radikális kisebbsége fölszabadíthatja a »többséget« (beleértve a kisebbséget is).”
Egyetlen betűtípus sem semleges: kortársunk, Tótfalusi Kis
A „trendérzékenység”, designkiállításokon meg az Instán még csak-csak elviselhető, de a kísérletezés hiánya és az évszázados jó gyakorlatok át nem mentése már nem.
Vallásos világelutasítás, kapitalizmus és szabadság
Az írás, Weberre támaszkodva, egy olyan értelmezési keret kialakítására tesz kísérletet, amelyben az ún. nyugat történelmi fejlődésének kiindulópontját egy imaginárius mag, egy vallási képzelet születésével köti egybe, melynek újabb és újabb variációi máig – tehát a szekularizáció korában is – meghatározzák, hogy miként fordulunk a világhoz.
Terminátor vs. Avatar
Mark Fisher (1968–2017) brit kultúrakutató 2012-es esszéje Nick Land munkásságának relevanciájával és az akcelerácionizmus kérdésével foglalkozik.
