Ki képviseli a magyar diákokat Kolozsváron?
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség több mint 30 éve működik, és az egyik legismertebb magyar diákszervezet Erdélyben. De vajon a szervezet valóban a diákokat szolgálja, vagy más érdekek irányítják?
Helyzetek és feladatok – kiállítás a tranzit.ro szervezésében
A kiállítás fókuszában pedig olyan késő kádár-korszakbeli alkotói és értelmiségi szerepvállalások állnak, amelyek az oktatás vagy a közművelődés területén valósultak meg, és amelyek a nevelés demokratizált, kritikai attitűdű – jellemzően a baloldali szellemi hagyományokban gyökerező – módszereit alkalmazták.
Mind nagyon szorongunk
Az The Institute for Precarious Consciousness csoport kiáltványa szerint a szorongás vált az új uralkodó érzéssé, amelynek meghatározó elemeit kívánja körüljárni a szöveg; megoldási javaslatában a közösségépítés formáira tesz ajánlatot.
A háború kritikája
A háborúról való beszédre gyakran vetül rá a gyanú, hogy maga is a háború szolgálatában áll. Megkérdőjelezhetetlenül „kemény ténynek”, adottságnak, szükségszerűségnek tekintik, amely, ha már bekövetkezett, nem lehet kitérni előle.
A feminizmus élménye
Greta Gerwig Barbie (2023) című alkotása szórakoztatóan utal a populáris kultúra ikonikus produktumaira. A kritika azt vizsgálja, hogy a film többet nyújt-e a feminizmus élményénél.
Holdvilág presszó
Az egyik asztalnál várnak, de én maradok még egy kicsit, hátha sikerül a bejárat előtt elvegyülnöm.
Értelmiség és hatalom
Az erdélyi magyar humánértelmiség tagjai gyakran panaszkodnak arra, hogy a politikai elit nem veszi figyelembe szakmai javaslataikat. A társadalom felől ugyanakkor gyakran fogalmazódik meg az értelmiséggel szemben a kritika, hogy eltávolodott a tulajdonképpeni társadalmi problémáktól, közösségi szükségletektől.
Szerény hozzájárulás a realizmus témájához
Brecht rövid jegyzete egy különösen éles szemű cenzorral folytatott vitájukról számol be, amely az Üres has (Slatan Dudow, 1932) című filmjük kapcsán bontakozott ki.
Film és baloldal – Válaszok a körkérdésre #3
„Hogyan viszonyuljon a filmhez a baloldal? Mi volt, mi ma, és mi lehet a film politikai relevanciája?” – Felkért szerzőink, Árva Márton és Benke Attila ezekre a kérdésekre keresik a választ a Filmszem rovat első cikksorozatában.
A dolgok aktuális állásáról, avagy a jelenlegi konjunktúráról
Badiou a 2020-as évek tömegpolitikájának kritikájával arra tesz javaslatot, hogy a magántulajdon elvetését újra a zászlójukra kell tűzniük a tömegeknek.
