Nyálát harmatnak
A 48-as tér egy természetszerű zöld placc, ha elfogadjuk, hogy a természet egy átverés, amihez mindenki asszisztál, mert olyan régóta tart.
Versek március 8-ra
Alexandrov Anna és Fancsali Kinga versei az új szemen.
Szuper pozíció
David Graeber esszéje a szuperhősképregények és Christopher Nolan Batman-trilógiájának baloldali kritikáját fogalmazza meg.
Videópremier – blanche the vidiot: kapa
Kapálni nagyon jó. Kapálni nagyon nehéz.
Nincs corpus delicti
Az omladozó beton, az oszladozó műfű, a szélráncigálta tuják, az egyre csak halmozódó sörösüvegek éber megfigyelői az eseményeknek.
„Nem az az eszményem, hogy az elméleti reflexió lehajoljon a magasból. Ennél kockázatosabbnak vélem a gondolkodást”
„Aki ellenáll, elkezd gondolkodni, megnyitja és formálhatja a világot. Ott, ahol valóság volt, lehetőség nyílik. Ez mindig veszélyes.” – Tillmann Ármin interjúja Losoncz Alpárral.
A varázstalanított világ ellenpólusa
Tarnai Csillag kritikájában Mijazaki Hajao „A fiú és a szürke gém” című filmjét annak a történelemhez, a közösségiséghez és a valóság alakíthatóságának kérdéséhez való viszonya alapján vizsgálja.
A kapitalizmus tesz magányossá
A magányosság nem pusztán egy érzelmi probléma, amire az egyéni önsegítő kézikönyvek jelentik a megoldást. Kollektív probléma, mert olyan kollektív rendszerek és közösségi dinamikák befolyásolják, amelyek a kapitalizmus lényegének megnyilvánulásai.
Új izom
Itt és most nem a népszerűségben vagyunk érdekeltek.
Új izmaink nőnek.
Amikor „a legjobb hely a világon az itt, és a legjobb idő a most” volt
Csönge Tamás esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. Az esszét két részletben közöljük.
