„Az egységes eredet széttöredezik, majd cselekvő monádok sokaságává robban. Marx gesztusa tehát nem episztemológiai, hanem léttörténeti jelentőséggel bír; azon túl, hogy a modernitás destrukcióját, »széttörését« ismerhetjük fel benne, egy jóval radikálisabb gesztusnak is tanúi lehetünk általa: az eredettel való leszámolás gesztusának. Ez az a gesztus, melynek fényében az anarchia elnyerheti valódi értelmét.”
Ilyés Zalán recenziója Reiner Schürmann: Reading Marx – On Transcendental Materialism című kötetéről.
Olvassuk és vitassuk meg az Antitézis szövegeit együtt a kolozsvári tranzit.ro-ban!
Az EAC tagcsoportjai ismét összegyűlnek, hogy megvitassák a stratégiákat, megosszák egymással ismereteiket, reflektáljanak a múltbeli intézkedésekre és terveket készítsenek a jövőre nézve.
Az erdélyi magyaroknak van igényük a politikai önszerveződésre. Különböző pártok és szervezetek próbálnak hatni a politikai képzeletünkre, és sok a vita van arról, hogy hol is a helyünk Románia társadalmában.
"A Háromezer számozott darab Brecht színházi esztétikájához hű, bátor mozgalmi film. Képviselet helyett részvételben, empátia helyett reflexióban, egyének helyett társadalomban, identitás helyett viszonyokban, etika helyett politikában gondolkozik. Következetesen végigvitt kritika: az uralkodó reprezentációs rezsim ellen elkövetett látványos szabotázsakció."
András Csaba kritikája a Háromezer számozott darab (Császi Ádám, 2022) című filmről.
A szociográfusokat nem egyszerűen a válság tudata kapcsolja össze, hanem a mozgalmi tudat, amely a válságra a transzformatív cselekvésre való ösztönzéssel válaszol. A szociográfiai diskurzus amennyire válságirodalom, annyira mozgalmi irodalom is.
A Kerényi Károly Szakkollégium és az MTA PAB II. Szakbizottság Filozófiai Munkabizottsága 2023 tavaszán konferenciát szervez Pécsett, Lukács György Történelem és osztálytudat (1923) című műve megjelenésének 100. évfordulója alkalmából.
"Alapvető állításom tehát, hogy napjainkban a forradalom indirekt és pozitív formáit kell megtalálnunk, amely baloldali útként értelmezhető a posztmodern kapitalizmus turbulens viszonyai közepette."
Az előadás a nemzetközi rendszer nullpont állapotaira való hivatkozások kritikai vizsgálatára összpontosít, és arra, hogy ezek hogyan erősítik a hatalmi politika változékonyságával kapcsolatos reményeket.
G. Horváth Mihály "A nagyváros visszafoglalása – Antiszimfónia" című, Moholy-Nagy László által inspirált munkáját az alkotó bevezetőjével közöljük.
