
A szocializmus esztétikái I.
Sipos Balázs a szocialista realizmust mint állami esztétikai normarendet veti össze Lukács György marxista esztétikájával. Tanulmányát három részben közöljük.
Sipos Balázs a szocialista realizmust mint állami esztétikai normarendet veti össze Lukács György marxista esztétikájával. Tanulmányát három részben közöljük.
Gyakran hangzanak el a kortárs közbeszédben a keresztyénséget, vallásosságot sirató szólamok, ugyanakkor az elmúlt évtizedek során az egyházak az egyéni, társadalmi, politikai és gazdasági élet újabbnál újabb területeit vették ismét birtokba.
Városainkban az elmúlt tíz évben egyre több lett a szobor és a szoborvita. Ami ezekből a vitákból nem szokott kiderülni, az az, hogy az elmúlt 30 év neoliberális újkapitalizmusában mind a szobrok, mind pedig a közterek funkciója megváltozott.
Egyre gyakrabban hangzik el a vád: a fiatalok nem szeretnek vagy nem akarnak dolgozni. A munka válságának a korát éljük, miközben maga a munkáról alkotott felfogásunk is átalakulóban. A mai alkalommal a munka kérdéséről fogunk beszélgetni.
Bár jelenleg az Európai Unió országai közül Romániában a legmagasabb a magántulajdonban levő lakások aránya, a rendszerváltás után a tulajdonviszonyok átrendeződése nem vezetett a lakhatási problémák megoldásához, sok esetben pedig…
Miért tekintünk magunkra továbbra is a Nyugat domináns tekintetével? Miért merül fel egyre gyakrabban a kétsebességes Európa projektje? Kiveti magából a domináns nyelvvel nem rendelkezőt, a racionális reflexióra képtelen, a haladás üdvtörténeti narratívájából nem részesülő „lelki szegényt”?
A közbeszédben gyakran találkozhatunk olyan megnevezésekkel, mint „a szocializmus” vagy „a kommunizmus idején”, amelyekkel a múlt század államszocialista rendszereit szoktuk/szokták illetni. Ezek a gyakori esetek arra világítanak rá, hogy ez…