
Romák, kultúrák, rasszkód
A magyar romák társadalmi helyzete, kultúrája, a magyar és a román politikai közösséghez való viszonya korunk egyik központi kérdése.
KRITIKA ÉS MŰVÉSZETEK

A magyar romák társadalmi helyzete, kultúrája, a magyar és a román politikai közösséghez való viszonya korunk egyik központi kérdése.

A szociográfusokat nem egyszerűen a válság tudata kapcsolja össze, hanem a mozgalmi tudat, amely a válságra a transzformatív cselekvésre való ösztönzéssel válaszol. A szociográfiai diskurzus amennyire válságirodalom, annyira mozgalmi irodalom is.

A szemvedéj válogatásában Dara Yen Elerath, Kovács Gabriella, Kustos Júlia és Mărcuţiu-Rácz Dóra verseit olvashatjuk.

Borbély András riportjában a nyaralás nem a pihenés ideje. A kapitalizmus turisztikai célponttá, az élményfogyasztás helyévé avanzsálja a tengert. Hogyan lehet ilyen keretek között elérni a várva várt megtisztulást? Hogyan lehet nem élményfogyasztó barbárként jelen lenni ebben a térben?

Borbély András tanulmánya Simon Magda riportpoétikáját vizsgálja: folyamatábrázolás az elszigetelt pillanatképek helyett.


A Brassói Lapok a regionális magyar sajtó szerepét töltötte be a Barcaságban. Itt jelentek meg Simon Magda társadalmi feszültségeket feltérképező írásai is.

„Változunk, Uram – (itt rendre, sorra
Fölsorolva minden változás –”

A kriszisz kiigazításokat követel: ezek kieresztik 'az embert' jogi létezőként felfogott lényegéből, amely őt ítéletek tárgyaként és alanyaként definiálja. Az igazságosságra – akár a Messiásra – nem lehet várni.

„elbújni/ a fúgában kontrapunkt lenni/ működési zavar/ csábítás/ az anyag sűrűsödése-lázadása”