Tőke-munka viszony – struktúrák – ágensek
Az írás részlet a szerző „Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk?” című új könyvéből, mely ez év novemberében jelenik meg a Napvilág Kiadó gondozásában.
Szabad függő: a Fekete-tenger
aki gyakorol annak úgy tűnhet
nincs is más út
mert egyszerre érzi át
azt is ami van
és azt is aminek lennie kellene
Magyar-Gonda Esther ismétlése és idézése. Kritika az Acting Outról.
A gesztusok kiemelt formaegyüttese egyszerre hordoz két autonóm személyi működést, ugyanúgy felvállalva a találkozásokat, ahogy azok elvétését. A másik dimenzió a skizofrénia.//
A bukaresti Centrul Dialectic és a kolozsvári Tranzit Ház Acting Out című produkcióját néztük meg.
Társadalmat – apartheid helyett. Interjú Böröcz József szociológussal
Hogyan függ össze a társadalmi újraelosztási rendszer és az egyéni életpálya alakulása? Mit jelenthet ma szocialistának lenni? Hogyan működik a „rassz”-kogníció? Melyek lehetnek egy egészen új politikai közösség elgondolásának fogalmi kiindulópontjai? Böröcz Józsefet, a Rutgers Egyetem professzorát Borbély András kérdezte.
A kapitalizmus mint sajátos elmebaj
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.
Falvak a félperiférián
Egy adott ponton mindketten meghoztuk azt a döntést, hogy vissza fogunk térni, és falun fogunk letelepedni. De mit jelent a példánkul szolgáló Gergyóremete és Zsobok, vagyis a kelet-európai falu „fejlődése”?
A folyótól a tengerig. Izrael, Palesztina és a queer/feminista ökológia
A „rossz fejlődés” elve kisajátítja és elpusztítja az alapvető természeti erőforrásokat, létrehozva a a technológiailag fejlett nyugati ember különböző osztályokon, kultúrákon és nemeken túlmutató mércéjét.
Amikor „a legjobb hely a világon az itt, és a legjobb idő a most” volt
Csönge Tamás esszéje a 80-as és 90-es évek időutazós filmjei kapcsán vizsgálja, hogy a kései kapitalizmus tömegkultúrájában miképpen kolonizálta az abszolút jelen képzete a történelmi múltat és a jövőt. Az esszét két részletben közöljük.
Szubkultúra vagy magasirodalom? – 3. rész
E háromrészes tanulmány a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekinti át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása a legfőbb szövegszervező erő.
Szubkultúra vagy magasirodalom? – 2. rész
E háromrészes tanulmány a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekinti át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása a legfőbb szövegszervező erő.
