CSATLAKOZZ AZ IRODALMI SZAKSZERVEZETHEZ!
Az Irodalmi Szakszervezet felhívását közöljük.
A (nem emberi) valóság tettenérése
Quentin Meillassoux a kortárs spekulatív realista és újrealista filozófiákra nagy hatást gyakorló, A végesség után című könyvéről János Tamás recenzióját közöljük.
Tudomány, ideológia és középosztály
Alain Badiou azért kiemelkedő és meghatározó gondolkodó, mert merész, felforgató és rendszerfilozófus. Alábbi szövege első formájában 2015 december elsején a Californiai Egyetemen (UCLA) hangzott el, majd 2021-ben jelent meg, először franciául, majd angolul.[1] Előadásában és a szövegben végigvezet bennünket az…
Testen kívüli tények: Thomas Bernhard regényeiről
„A megnevezhetetlen felé tartó útja során [Bernhard] csak azért őriz meg [...] egy viszonylag hagyományos elbeszélőt, hogy a hozzá való közeledés vagy a tőle való távolodás révén ébresszen rá, hogy a közvetlennek látszó tudás is közvetett.”
Egy harmadik mozi felé
Octavio Getino és Fernando „Pino” Solanas 1969. októberi Egy harmadik mozi felé című kiáltványát Babos Anna és Petri-Lukács Simon fordításában közöljük.
Holczer Dávid versei
Álmában három magból bozót nő, tízből erdő, százból friss forrású hegyek, és ezek között kalász terem. Az emberek mind az úrnak tetsző tésztát dagasztanak.
„Minden út valaha folyó volt”
A 2026-os berlini transmediale összművészeti fesztiválról Füzi Izabella írását közöljük.
A tragikum privatizációja
Chloé Zhao Hamnet (2025) című filmjéről András Csaba ideológiakritikai elemzését közöljük.
Exodus
Paolo Virno esszéje a tőkés termelés ellentmondásáról a Vadnyugatra visz bennünket, amelyen keresztül egy ritkán emlegetett perspektívából értelmezhetjük Marx megfontolásait.
Mi értelme a traumáknak?
Nemes Jeles László Árva (2025) című filmjéről Domokos Tamás írt kritikát.
