Eszmék a felszabaduláshoz – Friedrich Schlegel: Transzcendentálfilozófia (1800–1801)
Az eszme nélkül az, ami egykor felszabadító volt ma csak szektárius identitáspolitika, piacosítható szórakozás, semmire nem kötelező szóvirág.
kultúra
Casablanca: kultfilmek és intertextuális kollázs
Umberto Eco 1984-es (angol nyelvű) előadásában azzal foglalkozik, hogy mi teszi kultfilmmé a Casablanca (1942) című filmet. Valamint az elemzés apropóján, hogy mi is az, amit kultfilmnek nevezünk.
Tudatipar
„[A]míg a tanár nyíltan áll ki a diákok elé, a beszélő a hallgatók elé, a mester a tanítványok elé, a pap a gyülekezet tagjai elé, addig a közvetített tudat magától értetődő és láthatatlan marad.”
Élni az ajánlattal
Mi elméletírók nem azért írunk, hogy vezessünk, nem azért, hogy megmondjunk: ajánlatot teszünk, javaslunk, kihívunk, hogy olvasóink éljenek a szövegünkkel.
Felhívás szerzőknek a Fordulat társadalomelméleti folyóirat 30. számába
A Fordulat, a Társadalomelméleti Kollégium folyóirata, kultúra és kapitalizmus témában vár cikkeket a 2022 tavaszán megjelenő 30. számába.
Felszabadítás most! (Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete – Kulturális felszabadítás egy újbarokk korban)
„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” (Karl Marx: Tézisek Feuerbachról) 1. Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak…
Misztika és politika IV.: elidegenedés / gyökértelenség
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát…
