
Szubkultúra vagy magasirodalom? – 3. rész
E háromrészes tanulmány a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekinti át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása a legfőbb szövegszervező erő.
KRITIKA ÉS MŰVÉSZETEK
E háromrészes tanulmány a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekinti át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása a legfőbb szövegszervező erő.
E háromrészes tanulmány a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekinti át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása a legfőbb szövegszervező erő.
E háromrészes tanulmány a kortárs magyar irodalom olyan szövegeinek recepcióját tekinti át, amelyekben a szexuális és nemi kisebbségek szubjektivitása a legfőbb szövegszervező erő.
Rancière szerint a fikcionalitás politikai tétje abban az eljárásmódban rejlik, ami fikcióvá teszi a fikciót, azaz az események azonosításának és az eseményeket egymással összekötő időkezelési metódus szerkezetének változásában.
Igyekeznünk kell minél többet megtudni arról, miféle valóságok részei és megvalósítói az itt élők, és miféle vitákat folytatnak a valóságról.
Milyen viszonyt alakít ki a regény mint esztétikai produktum a szülők vallási mozgalmával, és mi e mozgalom álláspontja a mindenkori politikai hatalom, illetve a társadalmi emancipáció kapcsán?
A 48-as tér egy természetszerű zöld placc, ha elfogadjuk, hogy a természet egy átverés, amihez mindenki asszisztál, mert olyan régóta tart.
Alexandrov Anna és Fancsali Kinga versei az új szemen.
Az omladozó beton, az oszladozó műfű, a szélráncigálta tuják, az egyre csak halmozódó sörösüvegek éber megfigyelői az eseményeknek.
Itt és most nem a népszerűségben vagyunk érdekeltek.
Új izmaink nőnek.