A másik nyolcak – öt ekphraszisz
„A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936)” című kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában (7621 Pécs, Papnövelde utca 5.) október 29-ig látogatható.
Magyarország magánélete
Reisz Gábor harmadik játékfilmje számtalan szempontból elismerést érdemel: a különböző perspektívák összehangolása bravúros, a filmnyelvi megoldások ötletesek, humora eredeti, karakterábrázolása árnyalt. A fő kérdés, hogy politikai filmként mennyire állja meg a helyét; hogyan láttatja a társadalmi viszonyokat, mit javasol, mire ad tulajdonképpen magyarázatot.
A művészet funkcióváltása Gaál Gábor kritikai munkásságában
Gaál Gábor az erdélyi magyar kultúra történetének jelentős alakja, szerkesztői, szervezői, művészet- és ideológiakritikai, elméleti és pedagógiai tevékenységének feldolgozása nélkülözhetetlen a korszak kulturális folyamatainak megértéséhez. A recepció ennek ellenére elhanyagolta ezt az örökséget, főként 1989 után. A tanulmány Gaál kritikai munkásságának legfontosabb előfeltevéseit és teoretikus kontextusát mutatja be az életmű két világháború közti periódusára, továbbá döntően az irodalomkritikai anyagra támaszkodva.
Holczer Dávid versei
Holczer Dávid Omlásveszély és Kéretlen című versei a városi élet különféle aspektusait mutatják: tűnődések egy építési terület vagy vonatút tapasztalásai felett.
nyári szünet a szemen
Viszlát szeptemberben – addig is: világ proletárjai, pihenjétek ki magatokat!
Hazatérés
„[A] kisebbség kisebbsége vállalni igyekezett ama nagy ellentmondást, amely szerint a kisebbség áldozatának értelme, hogy közvetíti az egyetemest. Más szóval: hogy a kisebbség radikális kisebbsége fölszabadíthatja a »többséget« (beleértve a kisebbséget is).”
Demokratikus konföderalizmus
A demokratikus konföderalizmus a kapitalista modernitás politikai szörnyszülöttjeire adott közel-keleti válasz - egy demokratikus társadalom önszerveződő víziójának és gyakorlatának formájában.
Egyetlen betűtípus sem semleges: kortársunk, Tótfalusi Kis
A „trendérzékenység”, designkiállításokon meg az Instán még csak-csak elviselhető, de a kísérletezés hiánya és az évszázados jó gyakorlatok át nem mentése már nem.
Közterek, szobrok, identitások
Városainkban az elmúlt tíz évben egyre több lett a szobor és a szoborvita. Ami ezekből a vitákból nem szokott kiderülni, az az, hogy az elmúlt 30 év neoliberális újkapitalizmusában mind a szobrok, mind pedig a közterek funkciója megváltozott.
Vallásos világelutasítás, kapitalizmus és szabadság
Az írás, Weberre támaszkodva, egy olyan értelmezési keret kialakítására tesz kísérletet, amelyben az ún. nyugat történelmi fejlődésének kiindulópontját egy imaginárius mag, egy vallási képzelet születésével köti egybe, melynek újabb és újabb variációi máig – tehát a szekularizáció korában is – meghatározzák, hogy miként fordulunk a világhoz.
