Giorgio Agamben: A „muzulmán”
A muzulmán nem csupán az élet és a halál határát jelezi, hanem sokkal inkább az ember és a nem-ember közötti küszöböt.
Műanyag kerti székek reggel, délben és este
Nagy érdeklődéssel vettem a kezembe Kollár-Klemencz László második novelláskötetét, A műanyag kerti székek életét. Kíváncsiságomat egyrészt a már előző kötetén is megjelent és itt ismét használt új természetírások alcím (vagy műfaji megjelölés?), másrészt pedig maga a kötet címe, és a köréje…
Akik felsöprik a szilánkokat: a 99% feminizmusa
Nem túlzás azt állítani, hogy a válságok korát éljük: a pénzügyi válság, a lakhatási válság, a menekültválság hétköznapi fogalmainkká váltak, miközben egyre folyik a nők és a munkások jogainak leépítése, a strukturális rasszizmus pedig véres erőszak formájában robban ki újra…
Az irodalom kisajátítása
Az irodalom nem közszolgálat. Szmergyakov létezik. Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem. A világ vagyok, minden, ami volt, van.
Térbe vetett testek
Nem az igazat akarom elmondani (Jó történet) − jelenti ki a versekben megszólaló lírai én már a kötet legelején. Ehhez a szinte ars poeticai vallomáshoz mérten a szövegek ragaszkodnak a személyes hangvételhez, a perspektíva szigorúan szubjektív, még olyankor is, ha a…
Barbárok és barbárok: a másság problematikája a gyarmatosítás után – 2. rész
Mit lehet mondani a rómaiaknak? Niall Ferguson a nyugati civilizáció sikerét firtató művében így fogalmaz: „egyre kevésbé könnyű a legalsó egymilliárd, azaz a világ legszegényebb országaiban élő emberek jelenlegi kilátástalanságáért a gyarmati múltat hibáztatni. A független uralkodók, néhány kivételt leszámítva,…
Barbárok és barbárok: a másság problematikája a gyarmatosítás után – 1. rész
„Őszintén szólva igencsak vad emberek ezek mihozzánk képest; hiszen vagy nekik kell mindenáron azoknak lenniük, vagy nekünk; bámulatraméltó távolság választja el viselkedésüket a miénktől.” (Michel de Montaigne) „A vademberek között tapasztalt rend majdhogynem hihetetlennek tetszett, és csak szégyenkezve beszélhetek…
Porcicás látásunk
Hans Christian Andersen születésnapján, április 2-án ünnepeljük a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját. Ennek alkalmából közüljük Tankó Andrea recenzióját Hajós Erika meseregényéről. Hajós Erika hivatásos élőszavas mesemondó sokadik könyvét tarthatjuk a kezünkben Lizi és a Mindentudó Porcica címmel, amelyet megelőzött az Illem…
Reproduktív munka és nőmozgalom – Fordulat 24. lapszámbemutató és vita
A Mi van a reprezentáción túl? – Társadalmi marginalitás, művészet és mozgalom c. beszélgetéssorozat első része április 2-án 18 órától a tranzit.ro-ban.
Háború és háború
A jugoszláviai/vajdasági magyarság helyzete a kilencvenes években merőben másként alakult, mint a többi határon túli magyar régió kisebbségéé. A berlini fal leomlását, a keleti blokkban lezajlott rendszerváltásokat, majd a Szovjetunió összeroppanását követően megindult egyfajta demokratizálódási folyamat és gazdasági fejlődés Európa…
