[Tréning]

Butikoslányt választani legalább akkora körültekintést igényel, mint szabót, és jóval összetettebb feladat, mint például fogorvost keresni. A butikoslány éppúgy érzékeny pontja, mondhatni Akhillesz-sarkantyúja a divatház személyiségének, mint egy nőgyógyász vagy urológus. A butikoslány kiválasztását ezért semmiképp se siessük el: egy szeles módon felvett butikoslány a legexkluzívabb divatház bemutatóüzletét is képes deklasszálni, az ízlést, gráciát és előkelőséget a Forbes-ból elsajátítani igyekvő parvenük találkozóhelyévé zülleszteni.

A butikoslányt alkat szerint válasszuk: ő a divatház arculata, sőt mondhatni lelkülete. A butikoslány ezért nem lehet hivalkodó: mellbősége ne haladja meg a 90 cm-t, magassága a 168 cm-t (a kliensek inkább nézzenek le, mint fel a butikoslányra). A butikoslány ne legyen modellalkatú (címlaplányokat inkább pincérnek ajánlunk, ill. közvetítünk), ugyanakkor a világért se válasszunk szürke verebet erre az állásra. Induljunk ki abból, hogy a butikoslány a butik vállfája, akin kifogástalanul csügg a ruha, nem pedig próbababája. A kliensnek azt kell éreznie, hogy a butikoslányon kiszemelt ruhaköltemény majd az ő rafinált testén fog kiteljesedni, akárcsak általa az ő (a kliens) élete. Ehhez nem elég, hogy a butikoslányon soha ne legyen ránc, gyűrődés, kócoltság, pattanás, pörsenés, szem alatti táska. A butikoslány legyen olyan, mint akin nem végezték el az utolsó simítást – azt, ami kiemeli őt a kiszámíthatóság tökélyéből és átemeli őt az emlékezetes tartományába. Az utolsó simítás, sőt simogatás a kliensé a próbafülke magányában vagy a butik nyilvánosságában, a tükör előtt.

A butikoslány arca ne legyen se túl tetszetős, pláne megkapó, se kellemetlen. Lehetőleg ne legyen megjegyezhető. Semmiképp se viseljen műkörmöt, se fogszabályzót, a nevetése ugyanakkor maradjon mindig a diszkréció szabályainak keretei között. A butikoslány lényege, hogy a butik ruháit hordja – de ne úgy, mintha kifutón járna. Ahogyan szezon végén lecseréljük a kollekciót, úgy figyeljünk arra is, hogy a butikoslány ne lógjon ki a szezonból. Télies arcú butikoslánnyal ne próbáljunk tavaszi kollekciót promotálni, sem lebarnult butikoslánnyal kasmírszövet-kabátot eladni. Legkevésbé szezonális, egyben legritkább a vállfaarcú butikoslány.

A butikoslány legfontosabb erénye az előzékenység. Meg kell előznie minden balesetet. Mielőtt még a drabálisan nagycsontú kliens leakasztaná a rafináltan dekoltált, csípőre feszülő kínai selyem ruhát S méretben, ő már teremjen előtte az alternatív, csónaknyakú, derékban húzott modellel pasztellszínben  és L méretben anélkül, hogy a kliens egyetlen pillanatig is arra gyanakodna, hogy a butikoslány szerint ő, a kliens, nem képes helyesen felmérni saját korlátait és a rájuk nézve legelőnyösebb szabásmintát. Ha a kliens háromnegyed óra próba után azon hezitál, hogyan akaszthatná vissza mind a hat blúzt és távozhatna lèse-majesté nélkül, a butikoslány mondja szakavatott és kritikus tekintettel, A fekete szerintem sem előnyös, a mell alatt elvágott, hímzett kék organzablúz pedig kismamaruhának hat, pedig kár volna ki nem hangsúlyozni a derék és a csípő vonalát. A kliens szeme felcsillan, feltűnés nélkül megszabadul három blúztól, megértem, hogy nehéz választania, hiszen mind a három pompásan áll, holott teljesen más szabás mindegyik, tudja mit, a helyében (de itt talán a tegezésre is áttérhet egy szociológiai villámfelmérést követően, ráérezve például, hogy a negyvenes, egyedülálló középvezetők ki nem állhatják a kéretlen bizalmaskodást nők részéről, ha az viszont a természetesnek ható tisztelet hangján szólal meg, amibe alig észrevehetően, mégis összetéveszthetetlen hangsúllyal vegyül a koruknál tíz évvel fiatalabbat mutató, sikeres nők iránti, vágyakozással teljes irigység, különösképp a társadalmi ranglétrán alattuk elhelyezkedő, náluk szignifikánsan fiatalabb nők részéről, akkor az illetőnek szinte bármit hajlandók elhinni. A kisgyerekes, illetve kamasz gyerekeket nevelő nők bizalmába ezzel szemben tréfálkozóbb hangnemben vezet az út, az elvált nőkkel pedig akár kis szemérmes csipkelődés is belefér – minden olyasmi, ami megerősíti őket abban, hogy vagány lányok. Egyet kell mindenáron kerülni, azt, hogy a butikoslány az említett kategóriák bármelyikét nagybetűs Önözze, az azonnal lehervaszt minden vásárlási vágyat) ezért az ápol s eltakar fazonú fehér tunikáért egyetlen könnyet sem ejtenék, emeld ki bátran a hajad színét (padlizsán, L’Oréal R2, vagy közép-homokszőke, 70) és az alakod, ez az ejtett nyakú lila mintás türkiz ujjatlan úgy hívogatja a tekintetet, hogy nem kihívó, a dekoltázsa sokat sejtet, a lazacrózsaszín selyem pedig sikkesen elegáns, kiemeli az arcbőrt és remekül kombinálható. A kliens végül boldogan veszi meg és hordja évekig mindkettőt, holott eredetileg csak le szeretett volna lépni, ráadásul úgy fogja érezni, a bennfentes női tanács mellett még pénzt is spórolt.

A butikoslány legyen átlagosan 10, 15 évvel fiatalabb a kliensnél, de úgy viselje fiatalságát, hogy a kliens ebből csupán úgy ötöt vegyen észre. Amikor a butikoslány kifogástalan alakján a beszerezni óhajtott szettet studírozza, érezze úgy, hogy prototípust lát, amely az ő megismételhetetlen görbületein és homorulatain, utánozhatatlan hajszínével (lásd fenn), kecsesen fesztelen kézmoddulatainak és csípőringásának ütemére fog megelevenedni. Mondhatni az ő teste kell ahhoz, hogy a szabványszerűség fölösleges márványát eltávolítsa a felöltött, szoborszerű ruháról.

A butikoslány mindig mosolyogjon, de ne beidomított műmosollyal. Mosolya legyen tartózkodó, elegáns, professzionális, kedves, minden helyzetet súrlódásmentesen áthidaló, legfőképp pedig belülről jövőnek ható. Legyen segítőkész – lásd feljebb. Ha a kliens ölebbel érkezik, amely apró fekete orrocskáját beletúrja minden, artisztikus rendetlenségbe rendezett ruhakupacba, butikoslány lelkesen udvarolja körül, míg engedélyt nem kap rá, hogy ölbe kapja és ott megtartsa mindaddig, amíg a kliens ruhát próbál. (NB: butikoslány ne legyen allergiás kutya-, macska-, aranyhörcsög-, vadászgörény-, fehéregér-, papagáj-, tollboa-, rókaprémszőrre, ne legyenek fóbiái, szeresse a gyerekeket, szeresse a kamaszokat, szeresse a ballagó lányuknak első bálozó ruhát kereső, gyorsan megbotránkozó vidéki szülőket és nagyszülőket, valamint a volt osztálytársnőit futtató kedélyes cukros bácsikat. Butikoslány mutatkozzon érzékenynek és megértőnek, ugyanakkor lehetőleg ne mutatkozzon önérzetesnek. Tekintsen például rajongó tisztelettel a butiktulajdonosra kortól, nemtől, öltözködéstől és viselkedési szokásoktól függetlenül.) Ha valaki fagylalttal tér be a butikba és azonmód nekiáll a vadonatúj kollekciót kurkászni, kedvesen, ámde célzás nélkül vállalja magára, hogy tartja a fagylaltos kelyhet vagy ostyát (de ne nyalja el!). Keze legyen minden körülmények közt hűvös és száraz, így a fagylalt nem fog megolvadni. Vészhelyzetben fújhatja is, vagy diszkréten a légkondi nyílásához tarthatja. Ha a butikban nem működne a légkondi, butikoslány találja fel magát. A találékonyság a profi butikoslány fontos, bár természetesen láthatatatlan erénye.

A butikoslány kérésre próbálja fel a biztonságoson egy milliméterrel sem túllépő  készségességgel a barátnőnek, menyasszonynak, feleségnek, szeretőnek kiszemelt fekete, fehér csipkés, bézs, ill. mályvaszínű fátyol, kosárkás, strasszberakásos push-up, extra tartópántos, ill. drót nélküli fátyol melltartót, tangát, forrónadrágot, magasított derekú alakformáló bugyit, baby-dollt vagy hálóinget, dicsérje az anyag tapintását, vállfekvését, a vásárló tévedhetetlen ízlését, a végső döntést pedig úgy adja az elégedetten csettintgető, hümmögő, ábrándosan kukkoló, pirulva egyetértő jövendőbeli, jövendőbeli elvált, ill. férj szájába, hogy az egyszerre élje át egy sommelier megvilágosodását és az ajándék felavatásának minden borzongását. Butikoslány tartózkodjon attól, hogy magát ilyenkor a megajándékozandó helyébe képzelje. A kiválasztott fehérnemű, hálóing, nagy- vagy kisestélyi anyagából, színéből, szabásmintájából gondolatnál sebesebben és hajszálpontosan találja ki a megajándékozandó státuszát és életkorát, a jegyesség, házasság, házasságtörés régiségét vagy újdonságát, várható élettartamát és kimenetelét, így kizárható egy kínos faux pas eshetősége. Professzionális butikoslány egyszerre ad el gyémánt eljegyzési gyűrűt és titkárnőnek csúsztatott lelépőruhát (csipke, nem bőr), várandós feleségnek szolid (viszkóz- és elasztánmentes) koktélruhát és az új viszony nyitányát beintő dominajelmezt (bőr is lehet, de latex semmiképp), mindezt úgy, hogy a kliens ne érezze azt, hogy többet tud a kelleténél (vagyis mindent), hanem épp eleget ahhoz, hogy szükségtelenné tegyen bármilyen magyarázkodást (vagyis mindent).

A butikoslánynak ne legyenek manírjai, tudjon viszont idegen nyelveken hallgatni és tévedhetetlenül ráérezzen, mikor van erre szükség. Ne használjon fellengzős műveltségszavakat, de ha mégis megtenné, sose tévessze  el őket. Ég óvjon egy butikoslánytól, akinek olyan szavak buknak ki a száján, mint illogikátlan vagy szeizmatikus. Butikoslány mindenekfölött sose vetemedjen arra, hogy a szabadosan beszélő klienst szabatosan kijavítsa, ha tyúkfaromot mond tyúkfarm, idétlent időtlen elegancia helyett. Szemöldökének alig látható, mégis markáns felvonásával (de ne orr-ráncolással!) adja az esetleg a butikban tartózkodó további vásárlók tudtára, hogy ő a maga részéről nem szeretné, ha ők, azaz a további vásárlók bármilyen módon észrevételeznék, pláne kijavítanák ezt a mulatságos műveletlenséget. Bizonyos helyzetekben, ha előzetesen megbizonyosodott arról, hogy az illető kliens csípi a spirituszt, kedvesen, kislányosan, és a biztonságoson egy milliméterrel sem túllépő cinkossággal nevessen össze az értelmező szótárban járatlan útra tévedt klienssel, mint aki így nyugtázza annak finom szellemességét. Mondanunk sem kell, hogy ilyesmit csak tapasztalt, széleskörűen kiképzett butikoslányoknak ajánlatos megkockáztatni, nekik is csak akkor, ha biztosra mennek.