A mélypont vonzása: nemzetközi kapcsolatok és a nullpont fogalma – Romsics Gergely előadása

A nemzetközi történelem különböző ,,zéró pont” pillanatairól való gondolkodás jelentős hagyománnyal rendelkezik. Azt a tradicionális feltevést, miszerint a nemzetközi nullpont a ,,természeti állapothoz” való visszatérést, az anarchia önsegítő és erőszakkal teli állapotát jelentené, a 20. században felváltotta az arról való gondolkodás, hogy egy ilyen nullpont képes a hatalmi politika bonyolult örökségének meghaladására, és új távlatokat nyit a nemzetközi utópia, az egyetemes jogok és biztonság kozmopoliszának, világvárosának megteremtéséhez. Ezek az örökségek és remények 1918-1919-ben kerültek konfliktusba, amikor az első világháború a végéhez közeledett és a párizsi békekonferencia rövidesen összeült, majd 1943 után ismét, amikor a náci, fasiszta, illetve a japán birodalmi fenyegetések felszámolása után elkezdődött egy új Európa és egy új világ tervezése. 1989 visszatérést jelentett a nemzetközi szcénán az anarchia és a bizonytalanság ,,legyőzéséről” szóló utópisztikus gondolkodáshoz, amely folyamatot az 1918-1919-ben megismert gondolkodási mintákhoz meglepően hasonlóan fogalmaztak meg.

Az előadás kevésbé foglalkozik az optimista számítások mára már nyilvánvaló hibáival arra vonatkozóan, hogy mit jelenthet a nullpont a nemzetközi kapcsolatokban, ehelyett a nemzetközi rendszer nullpont állapotaira való hivatkozások kritikai vizsgálatára összpontosít, és arra, hogy ezek hogyan erősítik a hatalmi politika változékonyságával kapcsolatos reményeket.

Romsics Gergely a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Új És Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék docense. Az ELTE-n és a CEU-n történelem és nemzetközi kapcsolatok szakon végzett, doktori disszertációját pedig a Zeit-Stiftung ösztöndíjasaként az Osztrák-Magyar Monarchia emlékezetéről írta. Főként a nemzetközi rend konceptualizációjának tanulmányozása iránt érdeklődik, különös tekintettel Közép- és Kelet-Közép-Európára, valamint kritikusan foglalkozik a témával kapcsolatos képzeletvilágunkat formáló úgynevezett reálpolitikai és geopolitikai örökségekkel. Hamarosan megjelenő kötete a magyar külpolitikai gondolkodás történetét dolgozza fel az 1917 és 1921 közötti zavaros évekből.

Toró Tibor politológus, a Sapientia EMTE Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója. Nacionalizmuselméleteket tanult a CEU-n, és filozófiából doktorált a Babeș—Bolyai Tudományegyetemen. Főbb kutatási területei az etnopolitika, a nyelvpolitika, a nacionalizmuselméletek és a kisebbségpolitika. Tanulmányait olyan nemzetközi lapok közlik, mint a Nationalities Papers, Language Policy, vagy a Journal of Multilingual and Multicultural Development.

Az előadás a Zero Point Summer School program része, ami a tranzit.ro/Cluj 2023-as projektje. A nyári egyetem legfőbb kihívása, hogy beazonosítsuk a tudományos és alkotói gondolkodásunk gátjait, amik természetesként kezelik úgy a válságokat, mint a rájuk kialakított automatikus válaszokat, és megakadályoznak abban, hogy új megközelítésekkel és utópiákkal kísérletezzünk. Elsősorban olyan történeti fordulópontokat, katasztrófák okozta válsághelyzeteket, építészeti elképzeléseket vizsgálunk, amik nem kínálnak kényelmes és egydimenziós válaszokat sem a politikai és gazdasági vezetők, sem a tervezői, alkotói műhelyek számára. A meghívott előadók és workshop-vezetők különböző perspektívából ragadják majd meg a(z újra)kezdőpont absztrakt és utópisztikus gondolatát, politikatörténeti, design- és építészettörténeti, társadalomtudományi, örökségvédelmi és ökológiai narratívákba ágyazva. A nyári egyetemre olyan hallgatókat, fiatal kutatókat és érdeklődőket várunk, akik számára az új kezdőpontok megtalálása egy szolidaritásra és autonómiára épülő társadalom képét vetíti előre.

Bogyó Virág kortárs képzőművész, kulturális munkás és kutató, Budapesten él. Alapképzésen grafikai tervezést tanult, majd médiadesignból szerzett mesterdiplomát (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). Jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem doktorandusza. Gyakran dolgozik együttműködésben, pályafutása során több művészeti kollektíva tagja volt. Munkamódszere kutatásalapú, részvételi jellegű, gyakran foglalkozik a közterekkel.

Patakfalvi-Czirják Ágnes Ph.D. szociológus, antropológus. A közelmúltig posztdoktori kutatóként vett részt a ,,Popular Music and the Rise of Populism in Europe” európai projektben (https://musicandpopulism.eu), jelenleg pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének adjunktusa. ,,A székely zászló a politikától a hétköznapokig” című könyve 2021-ben jelent meg a Napvilág Kiadónál, amit 2022-ben Polányi Károly-díjjal tüntettek ki.

A tranzit.ro fő partnere az ERSTE Foundation.

További információk:
https://ro.tranzit.org/en
0745182672
0732337471
[email protected]
[email protected]