jövel éhség

álmomban
állatnak láttam
homorú volt és éhes
álmomban
a folyót is éhségnek hívták
szelte a remegő völgyet
a homorú állat ivott
éhségbe torkolló éhség
a folyót is éhségnek hívták
s mikor heges bőr tűrte meg kérgét
álmomban álomnak láttam
hússá hasadt a fényben
álmomban éhségnek hívták
az éhség nem volt már neve

álmomban
semmit se láttam
éhséget nem
azt végképp
álmomban
állatot láttam
folyásnak
tűrte meg kérgét
álmomban
állatot láttam
pofáját szaggatta éhség

álmomban
fohászt mondtam
álmomban ez volt az éhség
a fohászban abjekt volt isten
fohászban úr volt a vétség
a fohász nem hozta hozzám
fohásznak nem tárgya isten
fohászban egyéb sincs
egyéb sincs
csak aki nincsen

jövel éhség
légy vendégünk
jövel éhség
vedd el késünk
jövel éhség
légy reményünk
oszd meg
a mi testehúsunk
oszd meg tépd szét
légy vonósunk

álmomban
így volt a fohász
álmomban
nem mondtam ezt se
álmomban
állatnak láttam
álmomban
rés volt az álom
rés volt az állatnak
teste

álmomban
éhes az állat
álmomban
éhség a teste
álmomban
éhség az állat
istennek
isten a teste