
Eszmék a felszabaduláshoz – Friedrich Schlegel: Transzcendentálfilozófia (1800–1801)
Az eszme nélkül az, ami egykor felszabadító volt ma csak szektárius identitáspolitika, piacosítható szórakozás, semmire nem kötelező szóvirág.
Az eszme nélkül az, ami egykor felszabadító volt ma csak szektárius identitáspolitika, piacosítható szórakozás, semmire nem kötelező szóvirág.
Umberto Eco 1984-es (angol nyelvű) előadásában azzal foglalkozik, hogy mi teszi kultfilmmé a Casablanca (1942) című filmet. Valamint az elemzés apropóján, hogy mi is az, amit kultfilmnek nevezünk.
„[A]míg a tanár nyíltan áll ki a diákok elé, a beszélő a hallgatók elé, a mester a tanítványok elé, a pap a gyülekezet tagjai elé, addig a közvetített tudat magától értetődő és láthatatlan marad.”
Mi elméletírók nem azért írunk, hogy vezessünk, nem azért, hogy megmondjunk: ajánlatot teszünk, javaslunk, kihívunk, hogy olvasóink éljenek a szövegünkkel.
A Fordulat, a Társadalomelméleti Kollégium folyóirata, kultúra és kapitalizmus témában vár cikkeket a 2022 tavaszán megjelenő 30. számába.
„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” (Karl Marx: Tézisek Feuerbachról) 1. Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak…
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát…