
A szimpátiatermelő gép
Az utóbbi hónapok díjszezonjának egyik nagy figyelmet kiváltó filmjéről, A brutalistáról Makai Bence kritikáját közöljük.
Az utóbbi hónapok díjszezonjának egyik nagy figyelmet kiváltó filmjéről, A brutalistáról Makai Bence kritikáját közöljük.
Umberto Eco 1984-es (angol nyelvű) előadásában azzal foglalkozik, hogy mi teszi kultfilmmé a Casablanca (1942) című filmet. Valamint az elemzés apropóján, hogy mi is az, amit kultfilmnek nevezünk.
Greta Gerwig Barbie (2023) című alkotása szórakoztatóan utal a populáris kultúra ikonikus produktumaira. A kritika azt vizsgálja, hogy a film többet nyújt-e a feminizmus élményénél.
Brecht rövid jegyzete egy különösen éles szemű cenzorral folytatott vitájukról számol be, amely az Üres has (Slatan Dudow, 1932) című filmjük kapcsán bontakozott ki.
Alain Badiou 2014-es előadásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként viszonyul a film a többi művészethez és a filozófiához.
Hito Steyerl (1966–) német videoművész és filmrendező itt közölt esszéjét 2009-ben publikálta az e-flux online folyóiratban. A szöveg elsősorban születési idejének mediális körülményeit igyekszik megragadni, feltárva a vizsgált állapot gazdasági meghatározottságait és vizuális következményeit.
Mark Fisher (1968–2017) brit kultúrakutató 2012-es esszéjében Jacques Derrida hantológiakoncepcióját gondolja tovább. A szöveg számos – elsősorban brit – kulturális példára támaszkodva a történeti időhöz való viszonyunk alakulását elemzi.
Október 13-19. között különböző művészeti eseményekre kerül sor Kolozsváron a Tranzit Napok keretében, mely a Tranzit Ház éves fesztiválja.
Az Ember a felvevőgéppel (Dziga Vertov, 1929) a társadalmi valóság megváltoztathatóságába vetett hit és az ezért dolgozó közösség ünnepe.
„ A világ minden táján beleavatkoznak a film, a rádió, a televízió munkájába. Nem kell ezt durván csinálni, de mi is érvényesítsük ezt a gyakorlatot.” (Marosán György, államminiszter, 1959)…