biopolitika
Pánik helyett
Boris Buden: A posztkommunizmus gyermekei
A liberalizmus önkényesen kiterjesztett, ennélfogva sajátosan értelmezett univerzalizmusa szükségképpen magával vonja az el nem ismert, de legfőképpen a megtermelt javakból egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan részesülő milliók dilemmáját.[1] Marx óta…
Anyapara: az anyaság körüli tabuk megdöntése és a neoliberalizmus csapdája
„Az anyaság a nőiség beteljesedése.” „Anyává lenni a nő legfőbb célja az életben.” „Az anyaság a nő legnagyobb öröme.” „Anyának lenni a legnagyobb ajándék az életben.” „Anyának lenni mindent fölülmúl.”…
Állam- és posztszocializmus – posztkonferenciális összefoglaló III.
Az utóbbi két hétben, Az állam- és posztszocializmus kritikája című műhelykonferenciáról készített posztkonferenciális sorozatunkkal az volt a célunk, hogy egy tájékoztató jellegű gyűjteményben tisztázzunk néhány, az államszocializmus korszakához kapcsolódó –…
Az örökkévalóság utolsó káeurópai változata
Talán Mészöly mondta volna – remélem, hogy ő, ha nem is pont így – még valamikor a kilencvenes évek derekán, hogy „ezt a meccset már nem élem túl”. És valóban,…
A bundátlan Vénusz: a női testszőrzet biopolitikai mítoszai és az “eszményi test” politikai gazdaságtana, 4. rész
A bundátlan Vénusz: a női testszőrzet biopolitikai mítoszai és az “eszményi test” politikai gazdaságtana, 3. rész
Samantha: – Honnan ez az új őrület, hogy a pasik a fanszőrzetedet ritkítják? Miranda: – A kislányos énedre vágynak. Samantha: – Thor esetében ez inkább terület-megjelölés. (…) Villámformájúra borotválta a…
A bundátlan Vénusz: a női testszőrzet biopolitikai mítoszai és az “eszményi test” politikai gazdaságtana, 2. rész
„Bármit tartsunk is önmagukban, az ember társadalmi életétől elválasztva szemlélt emberi jelenségekről, beállítottságokról (…) azok lényegüknél fogva az emberi viszonyok és az emberi viselkedés megtestesülései: hússá vált társadalom és…