
Százhetvenöt perc Mizilben
Hétfő van, 1938. október 10., Geo Bogzának hívnak, harminc éves vagyok, és életemben először látogattam el Mizilbe. Fantasztikusnak találom az életet és a világot, ami ugye érthetetlen.
KRITIKA ÉS MŰVÉSZETEK
Hétfő van, 1938. október 10., Geo Bogzának hívnak, harminc éves vagyok, és életemben először látogattam el Mizilbe. Fantasztikusnak találom az életet és a világot, ami ugye érthetetlen.
Az egyik asztalnál várnak, de én maradok még egy kicsit, hátha sikerül a bejárat előtt elvegyülnöm.
„A másik Nyolcak – Festőnők a magyar képzőművészetben (1916–1936)” című kiállítás a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában (7621 Pécs, Papnövelde utca 5.) október 29-ig látogatható.
Holczer Dávid Omlásveszély és Kéretlen című versei a városi élet különféle aspektusait mutatják: tűnődések egy építési terület vagy vonatút tapasztalásai felett.
A „trendérzékenység”, designkiállításokon meg az Instán még csak-csak elviselhető, de a kísérletezés hiánya és az évszázados jó gyakorlatok át nem mentése már nem.
Városainkban az elmúlt tíz évben egyre több lett a szobor és a szoborvita. Ami ezekből a vitákból nem szokott kiderülni, az az, hogy az elmúlt 30 év neoliberális újkapitalizmusában mind a szobrok, mind pedig a közterek funkciója megváltozott.
A szemvedéj pályázatot hirdet. A cél olyan irodalmi szövegek megjelenése, amelyeknek fókusza a mindennapi közös tapasztalat és életvilág olyan részleteinek feltárása, amelyek a nyilvánosság számára addig láthatatlan összefüggésekre mutatnak rá. Beküldési határidő 2023 október 31. Terjedelem: maximum 10.000 karakter.
A magyar romák társadalmi helyzete, kultúrája, a magyar és a román politikai közösséghez való viszonya korunk egyik központi kérdése.
A szociográfusokat nem egyszerűen a válság tudata kapcsolja össze, hanem a mozgalmi tudat, amely a válságra a transzformatív cselekvésre való ösztönzéssel válaszol. A szociográfiai diskurzus amennyire válságirodalom, annyira mozgalmi irodalom is.
A szemvedéj válogatásában Dara Yen Elerath, Kovács Gabriella, Kustos Júlia és Mărcuţiu-Rácz Dóra verseit olvashatjuk.