SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
Az elmélet forradalma: Földes György esszéje összegyűjti, hogy a különböző baloldali eszmei irányok milyen háttérrel tartanak most ott, ahol, és milyen lehetőségeket kínálnak a jövő politikájának átformálására, végül pedig megfogalmaz pár javaslatot is, hogy mely irányban kell/lehet továbblépnünk.
Egyfelől az idő megváltozott természete, másfelől a közösségi kapcsolatok gyengesége, hiánya következtében az emberek életéből hiányoznak az idő-tér dimenziók. Ennek az a következménye, hogy nem tudhatják magukat elhelyezni sem időben, sem térben, ezért önmaguk tudatában sem képesek képet alkotni önmagukról.
Mi marad meg, ha kiiktatjuk a marxizmusból a materialista társadalom- és történetfilozófiát, vagyis azt a tézist, hogy a történelem értelmét a gazdasági-technikai alap változása hordozza? Castoriadis szerint nem túl sok, de az lényeges.
Az ő szobája közvetlenül a szakadék fölött volt.
Miként viszonyul egymáshoz elmélet és gyakorlat a baloldali hagyományban? Mennyiben tartható fenn e kettő éles megkülönböztetése?
A munka uralma felszabdalja az ember szellemét és személyiségét. Csak tudatos, önreflexív tevékenséggel szüntethetjük meg ezt a kollektív skizofréniát.
„A válság és az összeomlás nem véletlen jelenségek és külső zavarok, hanem a dolgok igazi lényegéhez tartoznak, s ezek szolgáltatják az alapot, amelyen a fennálló társadalmi rendszer lényege megérthető.” Herbert Marcuse, Ész és forraadalom A világjárvány és a nyomában járó…
Önvizsgálat útján a nők haragja hatalommá alakíthatja a különbségeket.
Giorgio Agamben: Amikor ég a ház[1] „Semminek nincs értelme, amit csinálok, ha ég a ház.” Még ha a ház lángokban is áll, ugyanúgy kell folytatni, mindent gondosan és pontosan csinálni, talán még inkább, mint azelőtt – még akkor is,…
Nem a köztünk lévő különbségek szigetelik el egymástól a nőket, hanem az, hogy vonakodunk a különbségek felismerésétől, és így nem vagyunk képesek hatékonyan kezelni az ignoranciából és a téves megnevezésekből eredő torzításokat.
