Jelentés a Stargarder utca sarkáról, avagy kép és referencialitás a kései posztmodernben
Két madárról fogunk ma beszélni: az egyik holtában is élő, míg a másik élőként is halott.
Kategória SZEKSZ
SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
TovábbJelentés a Stargarder utca sarkáról, avagy kép és referencialitás a kései posztmodernben
Értékkritika – „A kapitalizmus nem fog békés véget érni…”
Losoncz Márk beszélgetése Anselm Jappevel Bevezető Az értékkritika egy az 1980-as évektől kibontakozó, a hagyományos, „exoterikus” Marx-értelmezéssel egy „ezoterikus” Marxot, a marxi kritikai elmélet radikális újraértelmezését szembehelyező irányzat. A Wertkritik néven ismert, a Krisis és az Exit! folyóiratok, illetve elsősorban…
Felszabadítás most! (Bagi Zsolt: Az esztétikai hatalom elmélete – Kulturális felszabadítás egy újbarokk korban)
„A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.” (Karl Marx: Tézisek Feuerbachról) 1. Mit jelenthet a kulturális felszabadítás egy olyan korban, amikor a tömegek meg vannak fosztva a saját helyzetükre, történetükre és cselekvési lehetőségeikre vonatkozó tudástól…
Manuel Mireanu: A Nagy Egyesülés és az antikommunista diskurzus
az úgynevezett 1918-as „Nagy Egyesülés” diskurzusának számottevő része antikommunista ideológia volt, ami a nacionalizmus legitimizálását szolgálta. A nemzeti lelkesedéstől fűtött tömegekkel és az egyhangúlag kimondott egyesülés történelmi pillanatával szemben az antikommunizmus útján megvalósuló egyesülés kevésbé romantikus képet fest elénk.
A történelmi város
Janet Biehl The Politics of Social Ecology: Libertarian Municipalism (A társadalmi ökológia politikája: a libertárius municipalizmus) című kötetének első fejezete.
A társadalmi ökológia politikája – Libertárius municipalizmus
A libertárius municipalizmus ellenben egy olyan demokrácia-modellt mutat fel, amely nem holmi fügefalevél, amely arra hivatott, hogy elleplezze az Állam uralmát. Ez a demokrácia, közvetlen demokrácia, amelyben a polgárok közösségeiket saját maguk igazgatják szemtől-szembeni vita- és döntéshozó folyamatokon keresztül, ahelyett, hogy ezt az Államtól várnák el.
Szocializmus mint társadalmi képzet
Hogyan tudott a KKP vezető pozícióban maradni a gazdasági és politikai destabilizációval járó, kétes megítélésű kulturális forradalom és a kultikus vezető, Mao Zedong halála után? Mire épül a KKP legitimitása a szocialista piacgazdaságra – vagyis egyfajta kapitalista termelési módra – való áttérés után?
Misztika és politika V.: Simone Weil diptichonja
A Misztika és politika című sorozatunk befejező része, Simone Weil diptichonja olvasható az alábbiakban. A szöveg a mérce.hu oldalán jelent meg korábban. A sorozat első négy része itt, itt, itt és itt érhető el. 1. „A szépség a legfőbb…
A H2Opelyhek médiatörténete
Ha Isten egy homár, ahogy azt némely francia filozófusok állítják,[1] akkor minden bizonnyal a vízben lakozik. Egyik ollója atomokat, másik ollója molekulákat tart össze, előbbieket szorosabban, utóbbiakat lazábban, ahogy azt illik. Isten egy kettős összetartó erő, egy elsőrendű kovalens- és egy…
Misztika és politika IV.: elidegenedés / gyökértelenség
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát pusztán gazdasági tevékenységnek tekintjük, vagy szükség lenne az elidegenedés alól…
