Misztika és politika V.: Simone Weil diptichonja
A Misztika és politika című sorozatunk befejező része, Simone Weil diptichonja olvasható az alábbiakban. A szöveg a mérce.hu oldalán jelent meg korábban. A sorozat első négy része itt, itt, itt…
SZEKSZ
SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
A H2Opelyhek médiatörténete
Ha Isten egy homár, ahogy azt némely francia filozófusok állítják,[1] akkor minden bizonnyal a vízben lakozik. Egyik ollója atomokat, másik ollója molekulákat tart össze, előbbieket szorosabban, utóbbiakat lazábban, ahogy azt illik.…
Misztika és politika IV.: elidegenedés / gyökértelenség
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát…
Misztika és politika III.: jogok versus kötelezettségek
Misztika és politika című sorozatunk a kereszténység és a politikai kritika lehetséges találkozásai pontjaira kérdez rá. A sorozat harmadik része Simone Weil jogkritikáját ismerteti, a jog fogalmán alapuló emancipációs politikák…
Misztika és politika II.: dekreatív antiteológia
Misztika és politika című, a kereszténység és a politikai kritika lehetséges találkozási pontjaira rákérdező szövegsorozatunk első része itt található meg. A sorozat alább olvasható második része, mely az ÚjNautilos-on is…
Misztika és politika I.: kontrapunkt / meghasonlás
A világ olyan, mint a Golgota, és a Golgota olyan, mint Auschwitz (Pilinszky János), és Auschwitz olyan, mint New York (Kertész Imre), és így tovább.
Félix Guattari / Suely Rolnik: Molekuláris forradalmak: vállalni a szingularizációt
Meg kell mutatnunk, hogy a kapitalista világrend látszólagos teljhatalmával párhuzamosan számtalan lehetséges hozzáférési útvonal létezik.
Kolonializmus és államszocializmus: az elnyomás modern európai modelljei
Miért tekintünk magunkra továbbra is a Nyugat domináns tekintetével? Miért merül fel egyre gyakrabban a kétsebességes Európa projektje? Kiveti magából a domináns nyelvvel nem rendelkezőt, a racionális reflexióra képtelen, a haladás üdvtörténeti narratívájából nem részesülő „lelki szegényt”?
Georges Bataille: Alantas materializmus és gnózis
A szoláris szamár komikus-kétségbeesett bőgése jelezné egy szégyentelen forradalom kezdetét az épp hatalmon lévő idealizmussal szemben.
Chthulucén, antropocén és a sötét ökológia
A sötét ökológia legfőbb jellemzője az, hogy „helyben marad”, még ha ez a hely groteszkül deformálódott, sőt egyenesen lakhatatlan is.
