
Sipos Balázs a szocialista realizmust mint állami esztétikai normarendet veti össze Lukács György marxista esztétikájával. Tanulmányát három részben közöljük.

A neoliberális kapitalizmus nemcsak igazságtalan vagy igazság-ellenes, hanem igazság nélküli társadalmakat hozott létre. Mi azonban arra kérünk titeket, hogy keressétek az igazságot!

Mark Fisher utolsó munkájának félbemaradt bevezetőjét János Tamás fordításában közöljük.

Az Öt tanács a hazához tartalmaz egy Előszót, mely a Távoli fények címet viseli. Az esszé esetleg úgy is olvasható, mint egyéni előszó ehhez az Előszóhoz, mert ezek a fények talán még távolabbiak.

Sokszor elhangzik az a vélemény, hogy a nevelés, az oktatás és az iskolarendszer bármilyen társadalmi változás kulcsa. Vajon nem feltételezzük ezzel azt, hogy a nevelés, oktatás kívül áll a társadalmi viszonyokon?

Adorno az elszellemtelendés uralkodó tendenciáját kívánja feltárni, amelyet a tudomány modern pozíciója lehetetlenít el, s amellyel saját magát is korlátozza végül. Rövid esszéje azt járja körül, hogy mi a Bildung szerepe ebben a kilátástalan helyzetben.

Ha a pedagógiai cél és tartalom kérdését elhanyagoljuk, annak az eredménye egy olyan pedagógiai táj, amelynek nincs iránya, csak kiterjedése.

Nem várhatunk örökké az uralommentes oktatás aranykorára, mert a gyerekek a mindennapokban számolják a történelmi időt.

Babos Anna kritikája Szimler Bálint „Fekete pont” (2024) című filmjéről.

hogy hol vannak a költői képek, azt kérdi.