társadalom

Magyarország magánélete

Reisz Gábor harmadik játékfilmje számtalan szempontból elismerést érdemel: a különböző perspektívák összehangolása bravúros, a filmnyelvi megoldások ötletesek, humora eredeti, karakterábrázolása árnyalt. A fő kérdés, hogy politikai filmként mennyire állja meg a helyét; hogyan láttatja a társadalmi viszonyokat, mit javasol, mire ad tulajdonképpen magyarázatot.

Radikális képzelőerő és forradalmi idő

Mi marad meg, ha kiiktatjuk a marxizmusból a materialista társadalom- és történetfilozófiát, vagyis azt a tézist, hogy a történelem értelmét a gazdasági-technikai alap változása hordozza? Castoriadis szerint nem túl sok, de az lényeges.

Közeli felvételek a Pokolhegyről

Ezért fontos, hogy lépéseket tegyünk a személy irányába, és ne ezek a sémák alapján ítéljünk felette, hogy ismerjük fel benne azt, ami nem tipikus. Szále László is erre tett kísérletet: közel kerülni a Pokolhegyhez, megismerni az ottani lakosokat és problémáikat.

[Tréning]

A butikoslány mindig mosolyogjon, de ne beidomított műmosollyal. Mosolya legyen tartózkodó, elegáns, professzionális, kedves, minden helyzetet súrlódásmentesen áthidaló, legfőképp pedig belülről jövőnek ható.

Kié a kegyelem?

A film paraméterei: svájci rendezés, magyar forgatókönyv és szereplők (nem feltétlenül színészek), közös társadalmi probléma, alapos dokumentáció, dokumentumfilmes alapötlet. Innen pedig eljutunk Viktóriáig, egy józsefvárosi cigány családból származó lányig, aki egy adott ponton felszáll a svájci expresszre.