
padlóhatás
ott akkor csak gleccserek vannak./ a gravitáció és a testek tömege,/ széthulló aszteroidák a homlokunk mögött.
ott akkor csak gleccserek vannak./ a gravitáció és a testek tömege,/ széthulló aszteroidák a homlokunk mögött.
álmomban állatnak láttam homorú volt és éhes álmomban a folyót is éhségnek hívták szelte a remegő völgyet a homorú állat ivott éhségbe torkolló éhség a folyót is éhségnek hívták s mikor heges bőr tűrte meg kérgét álmomban álomnak láttam hússá…
mit kezdjek velük, ismeretlen állatok/ vakolatból rakják össze magukat újra meg újra
rosszul suttogtál, leginkább az/ sz és a t árult el. csak a közös/ hangokban reménykedhetem.
leszel-e még nálunk jövevény, hogy befogadjunk,/ noha tudod jól, hogy nem fogadnánk be
Eljöttek, de a szabásmintákat nem ismerték./ a húspiac illatai burkolták deformált testüket,/ hiába mosdattuk őket napokig...
Ez, amit most elmondani vagyunk hivatottak, akkoriban történik, amikor Sziránó feltalálta az időutazást. Persze, csak elméletben, hogyan másképp?
a kidobott kölyökmacska az út szélén,/ esélyt kapott az életre miattam/ és én megöltem őt
Először a tollakat tépkedte ki a párnából, csavargatta, szagolgatta és az ujjai közt morzsolgatta a fehér pihéket. Új párnát hoztak, lefogták és tűkkel csipkedték karjait, etették-itatták és a szájukkal teliremegték a levegőt, azt akarták, hogy válaszoljon, de ő ezt nem, nem tudott megbarátkozni a gondolattal, hogy újra hangokat adjon ki...