„Aki ellenáll, elkezd gondolkodni, megnyitja és formálhatja a világot. Ott, ahol valóság volt, lehetőség nyílik. Ez mindig veszélyes.” – Tillmann Ármin interjúja Losoncz Alpárral.
„Paul Antschel sosem jutott el Párizsba. Valójában Bukarest Ferentari negyedében tanult cipészetet. Sikerei csúcsán Kétvízközben saját üzletet nyitott.”
langyos esti összejövetel felém hajolnak elhúzódom nekimegyek valaki másnak fejemet egy vállra hajtom porckopásig megfeszül így a pokol is kényelmesebb távol attól, akit szeretünk nem jön el az igazi vihar csak a hóágyúk propellere surrog tompa, meddő nehézlégzés a villámoktól…
Pillanatnyi örömök az évtizedes meghurcoltatás közepette; nagy elhallgatások és megállíthatatlan szóáradat: humán és nonhumán nézőpontok keveredése – ezekhez hasonló kettősségek uralják Selyem Zsuzsa 2016-os kötetét. Elsőre úgy tűnhet, a Moszkvában esik tizenegy fejezetében a Beczásy-család történetét eleveníti fel; az események…
Závada Pál Egy piaci nap című regénye az irodalom eszközeivel közvetít az 1945-48 között Magyarországon lezajlott antiszemita pogromok egyikéről. Az irodalom eszközeivel, mert a tényekre és adatokra támaszkodó regény ahelyett, hogy még több objektívnek minősülő mozzanatot tárna elénk felülnézetből (mint…
ezek a szövegek valóban úgy születtek, mintha lenne beszélgetés Schein Gábor esszékötetének a „közösségi tudat alfabetikus rendszerében” (106) betöltött sajátos státusáról talán azt lehetne mondani, egymagában sem prototipikus irodalomtudósi, -kritikusi, sem prototipikus politológusi gyakorlat, eszközkészlet nem elégséges a szövegek megfelelő…
Garaczi László lemur-sorozatának legújabb része egy meglehetősen erős kontextualizációval indít: a kötetnek címet adó híd még ma is ott áll Budapesten, a Városligetben. Ami azonban a kötet tartópillérrévé duzzasztja, egyszersmind szimbólummá is lépteti elő ezt az építményt, az az a…
Az Elhordott múltjaink című terjedelmes szöveg főként személyes történetek elmondására vállalkozik. A szerző egy diktafonnal több oroszországi és volt szovjetunióbeli város többségében női lakóinak elbeszélését rögzíti, s a lejegyzett történetekből kirajzolódni látszik egy nagy korszakváltás belső képe.
