Ha Isten egy homár, ahogy azt némely francia filozófusok állítják,[1] akkor minden bizonnyal a vízben lakozik. Egyik ollója atomokat, másik ollója molekulákat tart össze, előbbieket szorosabban, utóbbiakat lazábban, ahogy azt illik. Isten egy kettős összetartó erő, egy elsőrendű kovalens- és egy…
Mire elég Adtam volna én szívesen, de épp nem volt nálam, ahogy reggel sem, amikor víz kellett a kávéhoz. Megcsomósodik, ha nem elég meleg, az ember csak rágja a keserű csomókat, nem tud feloldódni. Még az arcát is láthatnám egy…
Volt egyszer, hol nem volt, voltam egyszer én gyerek, voltál egyszer te gyerek, voltunk mi gyerekek és leszel te felnőtt, te, akinek Molnár Krisztina meséli, hogy milyen volt nekünk A házicsoki színe. Nekünk, azoknak a gyerekeknek, akik felismerik a szerző…
A Pécsi Akciócsoport fontosnak tartotta azt, hogy felhívja a figyelmet a szíriai helyzetre egy helyi akcióval és az itt olvasható állásfoglalással, amelyet mind magyarországi, mind romániai testületek (szerkesztőségek, csoportok) és személyek aláírtak.
Egyikük összetolja széttárt lábaimat. Úgy ülj, mint egy lány. Nadrágom lyukába dugom ujjam, bőröm felhevül a szégyentől.
A Misztika és politika című szövegsorozatunk negyedik része arra keresi a választ, hogy hogyan írható le a marxi elidegenedés fogalma Simon Weil kulturálisan meghatározott közösségfogalma felől. Elég-e, ha a munkát pusztán gazdasági tevékenységnek tekintjük, vagy szükség lenne az elidegenedés alól…
münchennel megszakad túl zöld shotgun-lövedékekkel álmodom megszórják egy irtás nyomait velük csak szeizmikus csend lomha por késve projektált lángnyelvek biometrikusabb légtérrel ami magától roppantja össze csakis az élősködőket és kompatibilisebb a hörgők bolyhaival organikusabb téli madárlesekkel amelyeken szárnyra kelünk végül…
A családi hálókon, viszontszolgálatokon, rokon- és ellenszenveken alapuló, laza és rugalmas közösségeket felváltják a sokkal tudatosabban szervezett emberi hálózatok (szerzetesrendek, városok, hadseregek), amelyek mindegyike a hagyományos személyesség felszámolásával fenyeget, és épp ezért félelmetes.
Misztika és politika című sorozatunk a kereszténység és a politikai kritika lehetséges találkozásai pontjaira kérdez rá. A sorozat harmadik része Simone Weil jogkritikáját ismerteti, a jog fogalmán alapuló emancipációs politikák alternatívájaként a szükséglet és kötelezettség összefüggésében rejlő lehetőségeket vizsgálja. A…
Ez az a pillanat, gondolta, amelyben az első olyan művész lehet belőle, akinek festőeszköze az élet – vagy még inkább: a halál.
