„[A] kisebbség kisebbsége vállalni igyekezett ama nagy ellentmondást, amely szerint a kisebbség áldozatának értelme, hogy közvetíti az egyetemest. Más szóval: hogy a kisebbség radikális kisebbsége fölszabadíthatja a »többséget« (beleértve a kisebbséget is).”

Az írás, Weberre támaszkodva, egy olyan értelmezési keret kialakítására tesz kísérletet, amelyben az ún. nyugat történelmi fejlődésének kiindulópontját egy imaginárius mag, egy vallási képzelet születésével köti egybe, melynek újabb és újabb variációi máig – tehát a szekularizáció korában is – meghatározzák, hogy miként fordulunk a világhoz.