Sóvilágtörténelme

Gyerektárgyak öntelt memóriája mellől párolog a kényes gyerekkor-fényű só. A só természete felvette szorongás-alak némi erkölcsi dilemmát maga után nem hagy. Ha a halottak mítoszt építenek maguk köré, hát, a só is épít mítoszt a halottakból maga köré. Nedves üregeik mélyén, gyerektárgyak orrcimpáiban külön tartomány és nemzettség kezd önálló életet, összeadott testrészeik véraláfutásos köztársaság.

A só halott mítoszain, a halottak sóval borított mítoszán a közöny önkéntes szörnye lépdel. Természete, hogy a gyerektárgyak városába érkezett, természetes, hogy anyasó a hangja és a színhalott figyelme, de erkölcsi dilemmát maga után nem hagy. Sófolt a vele azonosított, lábujj-nem-értette lépés, természete tisztásán nőneműen sópárolog, kényes mítoszemésztő só.

Mintha a nedves sakktáblából kihalászott gyerektárgybábuk állnának össze mozdulatlan, kényes mutatvánnyá, a sókristály szerkezete felnagyított-nézés. Mint a féltékeny másolatok, a beszéd okozta sérülések nem engedik, hogy a gyerektárgy-ország ismerjen magára. Erkölcsi dilemmát maga után a figyelmem nem hagy. A szem félbevágott emésztőgödör elszabadult árnyéka embrió.