Ha a pedagógiai cél és tartalom kérdését elhanyagoljuk, annak az eredménye egy olyan pedagógiai táj, amelynek nincs iránya, csak kiterjedése.
Nem várhatunk örökké az uralommentes oktatás aranykorára, mert a gyerekek a mindennapokban számolják a történelmi időt.
Babos Anna kritikája Szimler Bálint „Fekete pont” (2024) című filmjéről.
hogy hol vannak a költői képek, azt kérdi.
A nyugati kapitalista jó élet elképzeléseivel szemben megfontolandó olyan alternatívák keresése, melyek az ember munkához, természethez, fejlődéshez való viszonyát gondolják újra a földért zajló kortárs politikai küzdelmek segítségével. Vagy ahogy Dózsa György mondaná, „Korpázd a bestyét!”
Umberto Eco 1984-es (angol nyelvű) előadásában azzal foglalkozik, hogy mi teszi kultfilmmé a Casablanca (1942) című filmet. Valamint az elemzés apropóján, hogy mi is az, amit kultfilmnek nevezünk.
mielőtt elment, megmutatta a hűtőt. / mi mindent vett nekünk, nagyvonalúságból. / nyilván tudja, ki vagyok neked, / látni, ahogy végigfuttatja rajtunk a szemét. / minden tetszik neki, ami egzotikus, / ezalól a szerelmünk sem kivétel.
Az írás részlet a szerző „Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk?” című új könyvéből, mely ez év novemberében jelenik meg a Napvilág Kiadó gondozásában.
aki gyakorol annak úgy tűnhet
nincs is más út
mert egyszerre érzi át
azt is ami van
és azt is aminek lennie kellene
A gesztusok kiemelt formaegyüttese egyszerre hordoz két autonóm személyi működést, ugyanúgy felvállalva a találkozásokat, ahogy azok elvétését. A másik dimenzió a skizofrénia.//
A bukaresti Centrul Dialectic és a kolozsvári Tranzit Ház Acting Out című produkcióját néztük meg.