Holczer Dávid versei
Kérj és adatik mit tékozolnod,
kölcsön ingekben osztogatom szét magam
és elpirulok, ha kiégetett ujjvégen kapnak.
Az elnyomás arcai
A mai beszélgetésben arra törekszünk, hogy arcot adjunk az elnyomás különböző formáinak.
A fekete egyszarvú
Audre Lorde verseit Hegedüs Ferenc fotóival közöljük.
Eszmék a felszabaduláshoz – Friedrich Schlegel: Transzcendentálfilozófia (1800–1801)
Az eszme nélkül az, ami egykor felszabadító volt ma csak szektárius identitáspolitika, piacosítható szórakozás, semmire nem kötelező szóvirág.
Fotóesszé: Siófok
Az itt közölt képek elfednek valamit. Elhibázzák a témát, képtelenek azt egészében megragadni. Elfedik az ábrázolt városban fellelhető feszültséget zaj és csend, a nyár és a többi évszak között.
A szimpátiatermelő gép
Az utóbbi hónapok díjszezonjának egyik nagy figyelmet kiváltó filmjéről, A brutalistáról Makai Bence kritikáját közöljük.
Kína – félelmek, előítéletek
Mit érdemes tudnunk a kínai civilizációról, kultúráról? Milyen előítéletek és félelmek befolyásolják a mai Kínáról szóló nyugati közvéleményt?
Az egyetem filozófiai eszméje
Weiss János szövegét a Pécsi Tudományegyetem hallgatói számára írta az egyetem modellváltásának idején, amelyben az egyetemi autonómia fogalmát történeti perspektívából járja körbe.
Vaporwave, Nostalgic Reaestheticization and the Cultural Mechanisms of Digital Capitalism
Aleksandr Shutenkov’s essay explores the cultural meanings and implications of human-machine interaction, taking the musical genre of vaporwave as its starting point. He argues that modern man is stuck on the threshold of a radical existential change, supported by a number of nostalgic aesthetic trends, maintaining the status quo of digital capitalism. The totalisation of the hauntological paradigm is explored, among other things, through the notions of the technological unconscious and liminal spaces.
Vaporwave, nosztalgikus újraesztétizálás és a digitális kapitalizmus kulturális mechanizmusai
Aleksandr Shutenkov esszéje a vaporwave zenei műfajából kiindulva vizsgálja az ember-gép interakció kulturális jelentéseit és következményeit. Okfejtésében amellett érvel, hogy a modern ember megrekedt egy radikális egzisztenciális változás küszöbén, amelyet számos nosztalgikus esztétikai irányzat támogat, fenntartva a digitális kapitalizmus status quóját. A hantológiai paradigma totalitássá válását többek között a technológiai tudattalan és a liminális terek fogalmain keresztül vizsgálja.
