A neoliberális kapitalizmus nemcsak igazságtalan vagy igazság-ellenes, hanem igazság nélküli társadalmakat hozott létre. Mi azonban arra kérünk titeket, hogy keressétek az igazságot!
Mark Fisher utolsó munkájának félbemaradt bevezetőjét János Tamás fordításában közöljük.
Az Öt tanács a hazához tartalmaz egy Előszót, mely a Távoli fények címet viseli. Az esszé esetleg úgy is olvasható, mint egyéni előszó ehhez az Előszóhoz, mert ezek a fények talán még távolabbiak.
Sokszor elhangzik az a vélemény, hogy a nevelés, az oktatás és az iskolarendszer bármilyen társadalmi változás kulcsa. Vajon nem feltételezzük ezzel azt, hogy a nevelés, oktatás kívül áll a társadalmi viszonyokon?
Adorno az elszellemtelendés uralkodó tendenciáját kívánja feltárni, amelyet a tudomány modern pozíciója lehetetlenít el, s amellyel saját magát is korlátozza végül. Rövid esszéje azt járja körül, hogy mi a Bildung szerepe ebben a kilátástalan helyzetben.
Ha a pedagógiai cél és tartalom kérdését elhanyagoljuk, annak az eredménye egy olyan pedagógiai táj, amelynek nincs iránya, csak kiterjedése.
Nem várhatunk örökké az uralommentes oktatás aranykorára, mert a gyerekek a mindennapokban számolják a történelmi időt.
Babos Anna kritikája Szimler Bálint „Fekete pont” (2024) című filmjéről.
hogy hol vannak a költői képek, azt kérdi.
A nyugati kapitalista jó élet elképzeléseivel szemben megfontolandó olyan alternatívák keresése, melyek az ember munkához, természethez, fejlődéshez való viszonyát gondolják újra a földért zajló kortárs politikai küzdelmek segítségével. Vagy ahogy Dózsa György mondaná, „Korpázd a bestyét!”