hogy hol vannak a költői képek, azt kérdi.
A nyugati kapitalista jó élet elképzeléseivel szemben megfontolandó olyan alternatívák keresése, melyek az ember munkához, természethez, fejlődéshez való viszonyát gondolják újra a földért zajló kortárs politikai küzdelmek segítségével. Vagy ahogy Dózsa György mondaná, „Korpázd a bestyét!”
Umberto Eco 1984-es (angol nyelvű) előadásában azzal foglalkozik, hogy mi teszi kultfilmmé a Casablanca (1942) című filmet. Valamint az elemzés apropóján, hogy mi is az, amit kultfilmnek nevezünk.
mielőtt elment, megmutatta a hűtőt. / mi mindent vett nekünk, nagyvonalúságból. / nyilván tudja, ki vagyok neked, / látni, ahogy végigfuttatja rajtunk a szemét. / minden tetszik neki, ami egzotikus, / ezalól a szerelmünk sem kivétel.
Az írás részlet a szerző „Mi a munka és mi a kapitalizmus? És mi jöhet utánuk?” című új könyvéből, mely ez év novemberében jelenik meg a Napvilág Kiadó gondozásában.
aki gyakorol annak úgy tűnhet
nincs is más út
mert egyszerre érzi át
azt is ami van
és azt is aminek lennie kellene
A gesztusok kiemelt formaegyüttese egyszerre hordoz két autonóm személyi működést, ugyanúgy felvállalva a találkozásokat, ahogy azok elvétését. A másik dimenzió a skizofrénia.//
A bukaresti Centrul Dialectic és a kolozsvári Tranzit Ház Acting Out című produkcióját néztük meg.
Hogyan függ össze a társadalmi újraelosztási rendszer és az egyéni életpálya alakulása? Mit jelenthet ma szocialistának lenni? Hogyan működik a „rassz”-kogníció? Melyek lehetnek egy egészen új politikai közösség elgondolásának fogalmi kiindulópontjai? Böröcz Józsefet, a Rutgers Egyetem professzorát Borbély András kérdezte.
Az Anti-Ödipusz megjelenését követően készült interjújában a szerzőpáros kapitalizmus, vágy és elmebaj összefüggéseiről beszél.
Egy adott ponton mindketten meghoztuk azt a döntést, hogy vissza fogunk térni, és falun fogunk letelepedni. De mit jelent a példánkul szolgáló Gergyóremete és Zsobok, vagyis a kelet-európai falu „fejlődése”?