címtlen
rosszul suttogtál, leginkább az/ sz és a t árult el. csak a közös/ hangokban reménykedhetem.
vers
Save!
leszel-e még nálunk jövevény, hogy befogadjunk,/ noha tudod jól, hogy nem fogadnánk be
Termőföld
Eljöttek, de a szabásmintákat nem ismerték./ a húspiac illatai burkolták deformált testüket,/ hiába mosdattuk őket napokig...
Prózavázlat
a kidobott kölyökmacska az út szélén,/ esélyt kapott az életre miattam/ és én megöltem őt
Megázni
Két magas fal között, szakadó esőben,/ az egészen csak röhögni lehet.
Párbeszéd készülék előtt
Engedi, hogy kifolyjanak a száján a szavak, miután befutottak a szemébe./ A súgógép szövegét nem kell tudomásul venni.
valami bennetek rekedt
azzal a haraggal törött szét ujjaid között/ amivel anyád verte földhöz az első poharat/ az első úgy itt hagylak után
Izsó Zita versei
Kettes sorban érkeznek a faluba az emberek,/ mintha mindenki tartozna valakihez.
Serestély Zalán és Visky Zsolt versei
szövődik szép csendben a családi minta,/ a családi mintha, hogy mintha mi se lenne/ átláthatóbb mint a család, s minden, ami benne/ működik, mállik, virágzik, vásik,/ mindenkinek világos, hogy kicsoda a másik
Képeslap a Ciucaș-utcából
ahogy lélegzik, a beton magába szív, majd lépésenként visszaköp. ottfelejtett város, benne kutyák szeme, feléd nyújtott tenyér, vakság. haladsz, kopik a cipő, a lelkiismeret. a kanyar után már nem látszik…
