Kína – félelmek, előítéletek
Mit érdemes tudnunk a kínai civilizációról, kultúráról? Milyen előítéletek és félelmek befolyásolják a mai Kínáról szóló nyugati közvéleményt?
szembeszéd
Az ezredfordulós baloldal
A neoliberális kapitalizmus nemcsak igazságtalan vagy igazság-ellenes, hanem igazság nélküli társadalmakat hozott létre. Mi azonban arra kérünk titeket, hogy keressétek az igazságot!
Termelés és nevelés
Sokszor elhangzik az a vélemény, hogy a nevelés, az oktatás és az iskolarendszer bármilyen társadalmi változás kulcsa. Vajon nem feltételezzük ezzel azt, hogy a nevelés, oktatás kívül áll a társadalmi viszonyokon?
Falvak a félperiférián
Egy adott ponton mindketten meghoztuk azt a döntést, hogy vissza fogunk térni, és falun fogunk letelepedni. De mit jelent a példánkul szolgáló Gergyóremete és Zsobok, vagyis a kelet-európai falu „fejlődése”?
Etnopolitika és osztálypolitika
Az államot uraló román nemzethez való viszonyunk aszimmetrikus, az etnopolitika kizárólagossága viszont nem fedi le a magyar társadalom egészét.
A politikai erőszakról
Az egyéni test határai egyre hangsúlyosabban vannak jelen a politikai közbeszédben, és úgy tűnik, az azzal szembeni erőszakot letiltjuk, illetve fokozott mértékben kérjük számon.
Fasiszta konszenzus?
A fasizmus mára az emberi gonoszság szinomájává vált, bármit és így semmit sem jelent.
Keresztyénség és emancipáció
Gyakran hangzanak el a kortárs közbeszédben a keresztyénséget, vallásosságot sirató szólamok, ugyanakkor az elmúlt évtizedek során az egyházak az egyéni, társadalmi, politikai és gazdasági élet újabbnál újabb területeit vették ismét birtokba.
A háború kritikája
A háborúról való beszédre gyakran vetül rá a gyanú, hogy maga is a háború szolgálatában áll. Megkérdőjelezhetetlenül „kemény ténynek”, adottságnak, szükségszerűségnek tekintik, amely, ha már bekövetkezett, nem lehet kitérni előle.
Értelmiség és hatalom
Az erdélyi magyar humánértelmiség tagjai gyakran panaszkodnak arra, hogy a politikai elit nem veszi figyelembe szakmai javaslataikat. A társadalom felől ugyanakkor gyakran fogalmazódik meg az értelmiséggel szemben a kritika, hogy eltávolodott a tulajdonképpeni társadalmi problémáktól, közösségi szükségletektől.
