Fridl Viktória versei
a falak színe olyan lehetett mint a narancssárga szövegkiemelőfilcé mint a kék szövegkiemelőfilcé gyümölcstenger tengergyümölcs a kötélen száradó háromszor három négyzetméter lepedő nagyon fehér pamut és kemény egyszerre meleg…
a falak színe olyan lehetett mint a narancssárga szövegkiemelőfilcé mint a kék szövegkiemelőfilcé gyümölcstenger tengergyümölcs a kötélen száradó háromszor három négyzetméter lepedő nagyon fehér pamut és kemény egyszerre meleg…
„De ideje már, hogy távozzunk. Én halni indulok, ti élni: de, hogy kettőnk közül melyik megy jobb sors elé, az mindenki előtt rejtve van, kivéve az istent.” (Platón: Szókratész védőbeszéde)…
LUNA A hegy leheletében forognak, könnyű panírban: újvilági keselyűk, viharmadár-alakúak. A vörösbegyekben a mágneses erővonalakat érzékelő szerv mint tébolyult riasztó jelez, tollmellényükön átsugárzik. És mi fönt, a tetőteraszon, a nagy…
A Baktérítőtől Amíg nem jut eszembe más a szemek nedvességtartalmáról, elmesélem, hogy a Húsvét-szigeten álló szobroknak örökre az óceánt kell nézniük. Megkérdőjelezhetetlen, hogy a pislogás nélküli szemeket, és a hullámokat…
Régóta ismerték egymást, egy időben jártak egyetemre, ahol ő a zajszakirányra ment, a csendnök pedig elhallgatásból és némaságból doktorizott. A hetek alatt elnémított városba szinte berobbantak a zajok, viháncolva…
A sötétről A neoncsövek és az óriási félhold alatt sajnáltam először, hogy nem vezetek. Nem nyelem el az utat, nem engedem közelebb a holdat sem. Izzó szempár futott körbe, és…
Mire elég Adtam volna én szívesen, de épp nem volt nálam, ahogy reggel sem, amikor víz kellett a kávéhoz. Megcsomósodik, ha nem elég meleg, az ember csak rágja a keserű…
münchennel megszakad túl zöld shotgun-lövedékekkel álmodom megszórják egy irtás nyomait velük csak szeizmikus csend lomha por késve projektált lángnyelvek biometrikusabb légtérrel ami magától roppantja össze csakis az élősködőket és kompatibilisebb…
Ma is egyedül megyek iskolába. Anya az ablakból néz. Nem nézek vissza. Ott áll addig, ameddig el nem tűnök a sarok után. Félt, amikor egyedül megyek. Aztán visszafekszik az ágyba.…
Terék Anna (1984, Topolya, Vajdaság) azt szeretné elérni, hogy a fájdalom kijöjjön az emberekből. Akár mint költő, drámaíró, akár mint pszichológus. Szerinte nincs rosszabb, mint látni, „mennyi életet szorít ki…