Ki éli túl? (Vida Gábor: Egy dadogás története)
– az öneszmélés regénye – 1. Ez az írás nem kritika lesz, mint ahogy ezúttal Vida Gábor sem regényt írt. Ugyanakkor kritika lesz, mert végül is Vida Gábor regényt…
Borbély András
tisztátalan / tisztátalan / tisztátalan nemzetGép
Kezdetben volt a trauma, a seb, a diszkontinuitás, és nem voltak nemzetek, nemzedékek, genealógiák és generációk. Az eredet túl van a kronológiai kezdeten: egyszerre múlt előtti őseredet, és mindig is potenciálisan jelenvaló, anakronikus idő. Az organikus nemzettest és organikusan fejlődő nemzeti történelem ezért nemzetgép, egy olyan művi protézis retorikája, logikája, politikája és jogi normativitása, mely egy nálánál eredendőbb hiányt igyekszik kényszeresen pótolni.
Borbély András versei
S meztelen lett ugyan e hagyomány,/ de milyen lenne a világ/ emberi szem nem látta arca?
Pusztán ember? – polgári nyilvánosság és kommunista politika
Látható tehát, hogy a cenzúra, illetve ennek méltó párja, a dezinformáció, melyek lényegében egyidősek a polgári nyilvánossággal, nem pusztán hatalmi-politikai, hanem gazdasági érdekeket is szolgálhatnak.
Otthonállat
Nehéz ez a kép. Hosszú. Vaskampó női nemi szervvel, alulnézetből. Fázom.
Hatalom és irodalom III.
Amit javaslunk, az program és poétika, álom és politika egyszerre: az új Holt-tengeri tekercsek.
Hatalom és irodalom II.
Nyolcan a halál ellen, másodszor. Irodalom, intézményesség és hatalom viszonyáról beszélget: Ugron Nóra, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Benke András, Székely Örs, Gondos Mária-Magdolna, Kulcsár Árpád, Borbély András.
Hatalom és irodalom I.
Nyolc szerző beszélget államhatalom és irodalom viszonyáról: Székely Örs, Benke András, Ugron Nóra, Kulcsár Árpád, Adorjáni Panna, Kiss Ernő Csongor, Gondos Mária-Magdolna, Borbély András.
KI A TANÚ?
Az Elhordott múltjaink című terjedelmes szöveg főként személyes történetek elmondására vállalkozik. A szerző egy diktafonnal több oroszországi és volt szovjetunióbeli város többségében női lakóinak elbeszélését rögzíti, s a lejegyzett történetekből kirajzolódni látszik egy nagy korszakváltás belső képe.
A test csendje és az iszlám
„Ő /Allah/azt válaszolta, hogy senki nem tudja levenni azokat a hurkokat, csak azok, akik azokat elhelyezték.” (Ibn Sīnā: Risaālatu-l-ṭayr – A madarak tanácskozása) Giorgo Agamben még egy régebbi cikkében…
