SZEMVEDÉJ

KRITIKA ÉS MŰVÉSZETEK

Analízis a kiszolgáltatottságról

A „természetes” alapszituáció: Lizoanca tizenegy éves, apja indok nélkül és állandóan veri (hisz a gyermek tulajdon, és amúgy sem veri annyira, hogy belehaljon), anyja pedig ugyanúgy alárendelődik a férfi indulatainak.

Gyógyíró – az Idegen

Ma már azt is tudom – épp e feledésemben burjánzó kert tanított rá –, hogy sosincs csend, csak élők és élettelenek más-más hallgatása, ahogy magam sem voltam soha, csak a látvány; engem hallgat el, mégis, saját hallgatásává tett mindörökre a kert.

A burkás Mona Lisa és a gúnyos manó története

A foglalkozás pedig ezen a szinten általában azt jelenti, hogy meg akarjuk fejteni a gúnyoros manóként viselkedő regény feladványait, és mivel túlságosan nyugtalanító a létezése, el akarjuk helyezni valamilyen dobozkában, sémában. Vagyis: akkor ez most iszlamofób vagy Európát (Nyugatot) bíráló, társadalomkritika vagy politikai disztópia, a modern ember közönyös magányáról vagy égető aktuálpolitikai kérdésekről szól? A regény pedig csak vihog és viháncol és csúfolódik, hogy „dehogy-dehogy, ne is próbálkozzatok, nem foglak titeket megnyugtatni”.
Ajánló
Film és filozófia
Ideológia
Szubkultúra vagy magasirodalom? – 1. rész
Élni az ajánlattal