
Ez a ti bűnötök!
Jaspers arra figyelmeztet azonban (és nagy kár lenne nem elgondolkodni ennek aktuálpolitikai jelentőségén), hogy a bűnössé nyilvánítás politikai célokra való felhasználása maga is bűn.
A SZEM KRITIKAI ROVATA (2015–2021)
Jaspers arra figyelmeztet azonban (és nagy kár lenne nem elgondolkodni ennek aktuálpolitikai jelentőségén), hogy a bűnössé nyilvánítás politikai célokra való felhasználása maga is bűn.
Az Elhordott múltjaink című terjedelmes szöveg főként személyes történetek elmondására vállalkozik. A szerző egy diktafonnal több oroszországi és volt szovjetunióbeli város többségében női lakóinak elbeszélését rögzíti, s a lejegyzett történetekből kirajzolódni látszik egy nagy korszakváltás belső képe.
Ilyen értelemben az 50 könyv csak egyike a számos hasonló régióbeli kezdeményezésnek, amely szintén performatív gesztusként próbálja az „Ige” erejével újra- és átalakítani a baloldaliságot.
„Észreveszem azt, ami érint, meg tudom hallani azt, ami nekem szól, kiteszem magam annak, ami megborzongat, ami arra késztet, hogy felocsúdjak abból a kényelmes megszokottságból, amellyel a másikhoz való viszonyulásomat…
A „természetes” alapszituáció: Lizoanca tizenegy éves, apja indok nélkül és állandóan veri (hisz a gyermek tulajdon, és amúgy sem veri annyira, hogy belehaljon), anyja pedig ugyanúgy alárendelődik a férfi indulatainak.
Van, amikor az ember nem kinéz, hanem egyszerűen van. Mint a miniparadicsom fürtje, ami megúszta a klasszikus ikonográfiába való beépülést, és még az sem érdekli, hogy zöldség-e, amikor hivatalosan gyümölcs.
A film paraméterei: svájci rendezés, magyar forgatókönyv és szereplők (nem feltétlenül színészek), közös társadalmi probléma, alapos dokumentáció, dokumentumfilmes alapötlet. Innen pedig eljutunk Viktóriáig, egy józsefvárosi cigány családból származó lányig, aki egy adott ponton felszáll a svájci expresszre.
A foglalkozás pedig ezen a szinten általában azt jelenti, hogy meg akarjuk fejteni a gúnyoros manóként viselkedő regény feladványait, és mivel túlságosan nyugtalanító a létezése, el akarjuk helyezni valamilyen dobozkában, sémában. Vagyis: akkor ez most iszlamofób vagy Európát (Nyugatot) bíráló, társadalomkritika vagy politikai disztópia, a modern ember közönyös magányáról vagy égető aktuálpolitikai kérdésekről szól? A regény pedig csak vihog és viháncol és csúfolódik, hogy „dehogy-dehogy, ne is próbálkozzatok, nem foglak titeket megnyugtatni”.
A mesék világába kedves dolog belemerülni – de hiába tudom Andersen A kis hableánya óta, hogy nem mind móka és kacagás, ami annak tűnik, hajlamos vagyok figyelmen kívül hagyni ezt…
Nem tudom eldönteni, mit olvastam. Hidegrázós tündérmeséket, kísértethistóriákat élő szellemekkel, legendákat a szomszéd faluból, rémtörténeteket, csodameséket. Bármennyire is igyekszem Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora címmel megjelent kötetének pontos meghatározására, a szövegek minduntalan…