SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK
Guy Debord 1963-as cikkében az alábbi meghatározását adja a szituacionista mozgalomnak: „A szituacionista mozgalom egyszerre tekinti magát művészeti avantgárdnak, a mindennapi élet szabad megalkotására irányuló kísérleti vizsgálódásnak, végül hozzájárulásnak egy új forradalmi ellenállásmód elméleti és gyakorlati kidolgozásához.”[1] A Szituacionista Internacionálé…
Ha ez a reális helyzet, miért igyekszik a média és a hatóságok, hogy pánikhangulatot keltsenek, mely a szabad mozgás korlátozásával, a mindennapi élet és a munka felfüggesztésével egész régiókban valódi kivételes állapotot idéz elő?
A fordulat, megtérés (metanoia) vagy elhivatás (kletos), ahogyan Pál damaszkuszi fordulata is mutatja, nem megérkezés, hanem újabb és újabb vándorlások, missziók, zarándoklatok, menekülések kezdete csupán – Ciprusra, Pamfíliába, Alexandriába, Macedóniába, Antiokhiába, Athénbe, Efezusba, Korinthusba, s végül már fogolyként Rómába, majd a halálba.
Az, hogy a huszonegyedik század a legradikálisabb vagy legreakciósabb idők egyike lesz-e – vagy egyszerűen a végletes középszerűség szürke korává válik –, jórészt azon múlik, hogy miféle társadalmi mozgalmat és programot hoznak létre a társadalmi radikálisok abból az elméleti, szervezeti…
A liberalizmus önkényesen kiterjesztett, ennélfogva sajátosan értelmezett univerzalizmusa szükségképpen magával vonja az el nem ismert, de legfőképpen a megtermelt javakból egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan részesülő milliók dilemmáját.[1] Marx óta tudjuk, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában garantált jogok eleve…
Az a társadalom, amely a munka irracionális absztrakciója köré szerveződik, miközben a munkaerő áruként való sikeres értékesítése immár a kivétel, és nem a szabály, szükségszerűen szociális apartheidba torkollik.
"mint idegen dolgosság termelője, mint többletmunka kiszipolyozója és munkaerő kizsákmányolója, a tőke energiában, mértéktelenségben és hatékonyságban túlszárnyal minden korábbi, közvetlen kényszermunkán nyugvó termelési rendszert."
Alapvetően performatív és teátrális esemény minden olyan jelenség, mely képes időlegesen felfüggeszteni saját környezetének fennálló szabályrendszerét. Legtöbb esetben azonban az efféle események a hagyományos előadóművészet keretrendszerén kívül zajlanak le, és így nem, vagy csak közvetett, esetleges utakon keresztül (mint például: alkotók személyes élményei, alkotói anyaggyűjtés) kerülnek kapcsolatba a strukturált intézményi keretek között létrejövő performatív és teátrális eseményekkel.
Hiába csökkenne a társadalom által kifejtendő munkaidő egy bizonyos technológiai újítás jóvoltából, számukra mit sem ér, ha alkalmazása nem jár profitjuk növekedésével.
A gazdasági növekedésről szóló különféle híradások ellenére a bérarány csökkenése, vagyis a munkásosztály elnyomorodása az utóbbi évtizedekben a fejlett ország adatai alapján is kimutatható.
