
Mit jelent kortársnak lenni?
"mint időben ott lenni egy találkozón, melyről mégis biztos, hogy le fogsz késni."
SZELLEMI ELMÉLYÜLÉSRE KÉSZTETŐ SZÖVEGEK

"mint időben ott lenni egy találkozón, melyről mégis biztos, hogy le fogsz késni."

A szakadék egyik oldalán a bukott történelem kérlelhetetlen és tagadhatatlan affirmálása: a fejlett kapitalizmus rendszere teljes, az elidegenedés korlátlan, a kizsákmányolás megfékezhetetlen, a kiteljesedett emberi élet lehetősége, az igazságosság, a jóság távoliak, elérhetetlenek. A másik oldalon a remény, hogy rejtve és szolgai formában a jóság munkálkodik, hogy a jóság történelmi valóságával egyidejűvé válhatunk a követésben, és hogy e jóság, e mindannyiunk számára elérhető és kötelező jóság lesz az, amely a forradalom pillanatában győzelemre jut.

Amit Móricz portréművészetének nevezek, az életmű elfelejtett (vagy éppen a felejtés módján megőrzött) tartományát érinti, és a megalázottság és a kiszolgáltatottság konkrét antropológiai összefüggéseit állítja előtérbe.

Manapság, amikor a történelmi-materialista elemzés visszahúzódóban van, még annak ellenére is, hogy eddig is csupán rejtek alatt gyakorolták, ritkán nevezték nevén, és miközben a dekonstrukció messianisztikus fordulata új erőre kap a „posztszekuláris” leple alatt, eljött az ideje, hogy visszájára fordítsuk…

"A radikális feminizmus szerinte nem csak a szexizmust, de a rasszizmust, az életkor szerinti diszkriminációt és egy rakás más elnyomó erőt is képes magyarázni. És képes létrehozni azt a tágas, átfogó spirituális víziót is, melyet az előbbiekben vizsgáltunk."

1. Felvonás « A Római Szerződés 119. cikkelye alapelvként intézményesíti, hogy a férfiak és a nők egyenlő munkáért egyenlő bérre jogosultak. Bármelyik tagállamban dolgozzon is a munkavállaló, nemétől függetlenül van joga ahhoz, hogy egyenlő értékű munkáért kapjon. Az Európai Unió alapszerződése…

Mintha az emberölésre való „kaphatóság” egy csapásra felszámolná, jegelné az állathoz, egyáltalán a lénytársakhoz fűződő viszony kérdését.

Hogy lépjen túl a színház azon, hogy válasza ne intézményesítsen, ne törje közönségét „jó” meg „rossz” drezdaiakra? Mennyiben értheti, értetheti meg a színház a Pegidát választó emberek félelmeit, választását, ha nem is ért egyet ezekkel?

Egy olyan korban élünk, amelyben az elit ízlés és a tömegízlés egybeesik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy jelen pillanatban jelentős vagyon csak tömegvonzerővel rendelkező termékek eladásával szerezhető.

Hogyan pozicionálódik újra a műalkotás mint áru, és mi köze van ennek a történeti tudathoz, illetve a nyilvános és a privát térhez? – Boris Groys szövege Borbély András és Székely Örs fordításában.