Termelés és nevelés
Sokszor elhangzik az a vélemény, hogy a nevelés, az oktatás és az iskolarendszer bármilyen társadalmi változás kulcsa. Vajon nem feltételezzük ezzel azt, hogy a nevelés, oktatás kívül áll a társadalmi viszonyokon?
PRAXIS
MI A TEENDŐ?
A föld rabjai
A nyugati kapitalista jó élet elképzeléseivel szemben megfontolandó olyan alternatívák keresése, melyek az ember munkához, természethez, fejlődéshez való viszonyát gondolják újra a földért zajló kortárs politikai küzdelmek segítségével. Vagy ahogy Dózsa György mondaná, „Korpázd a bestyét!”
Társadalmat – apartheid helyett. Interjú Böröcz József szociológussal
Hogyan függ össze a társadalmi újraelosztási rendszer és az egyéni életpálya alakulása? Mit jelenthet ma szocialistának lenni? Hogyan működik a „rassz”-kogníció? Melyek lehetnek egy egészen új politikai közösség elgondolásának fogalmi kiindulópontjai? Böröcz Józsefet, a Rutgers Egyetem professzorát Borbély András kérdezte.
Falvak a félperiférián
Egy adott ponton mindketten meghoztuk azt a döntést, hogy vissza fogunk térni, és falun fogunk letelepedni. De mit jelent a példánkul szolgáló Gergyóremete és Zsobok, vagyis a kelet-európai falu „fejlődése”?
A folyótól a tengerig. Izrael, Palesztina és a queer/feminista ökológia
A „rossz fejlődés” elve kisajátítja és elpusztítja az alapvető természeti erőforrásokat, létrehozva a a technológiailag fejlett nyugati ember különböző osztályokon, kultúrákon és nemeken túlmutató mércéjét.
Szégyellje magát a BBTE és az UTCN – a SZEMinárium állásfoglalása a palesztinokkal szolidáris egyetemfoglalásról
A SZEMinárium elítéli az antiszemitizmus minden formáját, a világunkban jelen lévő gyarmati és birodalmi törekvéseket, valamint az elnyomó hatalmak által finanszírozott és elkövetett terrorizmust, erőszakot.
Etnopolitika és osztálypolitika
Az államot uraló román nemzethez való viszonyunk aszimmetrikus, az etnopolitika kizárólagossága viszont nem fedi le a magyar társadalom egészét.
Körkép a SZEMinárium majálisáról
'Kolozsváros olyan város // kurva neoliberálos'. (Mozgalmi szlogen a két világháború közötti Erdélyből)
Az RMDSZ etnopolitikája I. – Identitáspolitika és emancipáció
Az, hogy az RMDSZ annak a neoliberális gazdaságpolitikai konszenzusnak a részese, ami a munkavállalóktól a tőke, a peremen lévőktől a domináns- és a felsőközéposztály irányába csoportosít át erőforrásokat, nem a kisebbségi létből fakadó kényszer, csupán annak a jele, hogy a Szövetség maga is a domináns pozícióban lévők érdekeit képviseli.
„Etnopolitika” – Mire jó az?
Itt nálunk senki nem hal bele abba, ahogyan élnie kell? Nálunk tiszta az udvar és rendes a ház? [...]
Most már tényleg, de tényleg csak egy kicsivel hatásosabb, militánsabb etnikai politizálásra van nekünk szükségünk?
