
Egy kis biopolitika. Interjú Giorgio Agambennel
Az alábbi interjút a francia Vacarme nevű folyóirat készítette Giorgio Agambennel 1999-ben. A szöveg magyar fordítása Jason Smith 2004-es angol átirata nyomán készült.
Az alábbi interjút a francia Vacarme nevű folyóirat készítette Giorgio Agambennel 1999-ben. A szöveg magyar fordítása Jason Smith 2004-es angol átirata nyomán készült.
Ha az alkalmazottak úgy térnek vissza a vakációból, hogy nem szerezték meg a kötelező bőrárnyalatot, akkor biztosak lehetnek benne, hogy kollégáik csípősen kérdőre vonják őket: „De hát Ön nem szabadságon volt?”.
Leland De la Durantaye interjúja Giorgio Agambennel
Milyen mozgástere lehet ma egy oktatónak, akár pedagógusként, akár az egyetem önszerveződésében vagy az általában vett oktatáspolitikában? Tillmann Ármin interjúja Teller Katalinnal pedagógiáról, fordításról, szakszervezetiségről.
A barátság a közelség kérdése, és nem egy meghatározott terepen zajlik, mint ahogy nem is közös hiten alapszik. Ehelyett a létezés legapróbb, legmegfoghatatlanabb érzékelését osztja meg.
Az élet fragmentáltsága elválasztja az ember életét a politikától, amely következtében kiüresedik. Giorgo Agamben élet-forma fogalma újrakeretezi ezt a hasadást, és ezzel együtt felmutatja a lehetőségét is az élet szétszóródott részeinek egységesítésére.
Adorno az elszellemtelendés uralkodó tendenciáját kívánja feltárni, amelyet a tudomány modern pozíciója lehetetlenít el, s amellyel saját magát is korlátozza végül. Rövid esszéje azt járja körül, hogy mi a Bildung szerepe ebben a kilátástalan helyzetben.
„Aki ellenáll, elkezd gondolkodni, megnyitja és formálhatja a világot. Ott, ahol valóság volt, lehetőség nyílik. Ez mindig veszélyes.” – Tillmann Ármin interjúja Losoncz Alpárral.
Az The Institute for Precarious Consciousness csoport kiáltványa szerint a szorongás vált az új uralkodó érzéssé, amelynek meghatározó elemeit kívánja körüljárni a szöveg; megoldási javaslatában a közösségépítés formáira tesz ajánlatot.
Brecht rövid jegyzete egy különösen éles szemű cenzorral folytatott vitájukról számol be, amely az Üres has (Slatan Dudow, 1932) című filmjük kapcsán bontakozott ki.