Egy kis biopolitika. Interjú Giorgio Agambennel
Az alábbi interjút a francia Vacarme nevű folyóirat készítette Giorgio Agambennel 1999-ben. A szöveg magyar fordítása Jason Smith 2004-es angol átirata nyomán készült.
Tillmann Ármin
Az ELTE Filozófia szakán végzett, korábban Heidelbergben és Bécsben folytatott filozófiai tanulmányokat. Számos képzőművészeti és kultúrkritikai írása jelent meg, filozófiai és kultúratudományos szakcikkeket fordított. Jelenleg a Café Bábel társszerkesztője.
Szabadidő
Ha az alkalmazottak úgy térnek vissza a vakációból, hogy nem szerezték meg a kötelező bőrárnyalatot, akkor biztosak lehetnek benne, hogy kollégáik csípősen kérdőre vonják őket: „De hát Ön nem szabadságon volt?”.
Agamben és a kutyák. Az Édenkerten innen, az antropológiai gépezeten túl
Leland De la Durantaye interjúja Giorgio Agambennel
Interjú Teller Katalinnal
Milyen mozgástere lehet ma egy oktatónak, akár pedagógusként, akár az egyetem önszerveződésében vagy az általában vett oktatáspolitikában? Tillmann Ármin interjúja Teller Katalinnal pedagógiáról, fordításról, szakszervezetiségről.
Filozófia és barátság
A barátság a közelség kérdése, és nem egy meghatározott terepen zajlik, mint ahogy nem is közös hiten alapszik. Ehelyett a létezés legapróbb, legmegfoghatatlanabb érzékelését osztja meg.
Élet-forma
Az élet fragmentáltsága elválasztja az ember életét a politikától, amely következtében kiüresedik. Giorgo Agamben élet-forma fogalma újrakeretezi ezt a hasadást, és ezzel együtt felmutatja a lehetőségét is az élet szétszóródott részeinek egységesítésére.
Jegyzet a szellemtudományról és a műveltségről
Adorno az elszellemtelendés uralkodó tendenciáját kívánja feltárni, amelyet a tudomány modern pozíciója lehetetlenít el, s amellyel saját magát is korlátozza végül. Rövid esszéje azt járja körül, hogy mi a Bildung szerepe ebben a kilátástalan helyzetben.
„Nem az az eszményem, hogy az elméleti reflexió lehajoljon a magasból. Ennél kockázatosabbnak vélem a gondolkodást”
„Aki ellenáll, elkezd gondolkodni, megnyitja és formálhatja a világot. Ott, ahol valóság volt, lehetőség nyílik. Ez mindig veszélyes.” – Tillmann Ármin interjúja Losoncz Alpárral.
Mind nagyon szorongunk
Az The Institute for Precarious Consciousness csoport kiáltványa szerint a szorongás vált az új uralkodó érzéssé, amelynek meghatározó elemeit kívánja körüljárni a szöveg; megoldási javaslatában a közösségépítés formáira tesz ajánlatot.
Szerény hozzájárulás a realizmus témájához
Brecht rövid jegyzete egy különösen éles szemű cenzorral folytatott vitájukról számol be, amely az Üres has (Slatan Dudow, 1932) című filmjük kapcsán bontakozott ki.
