A szocializmus esztétikái III.
Sipos Balázs a szocialista realizmust mint állami esztétikai normarendet veti össze Lukács György marxista esztétikájával. Tanulmányát három részben közöljük.
realizmus
A szocializmus esztétikái II.
Sipos Balázs a szocialista realizmust mint állami esztétikai normarendet veti össze Lukács György marxista esztétikájával. Tanulmányát három részben közöljük.
A szocializmus esztétikái I.
Sipos Balázs a szocialista realizmust mint állami esztétikai normarendet veti össze Lukács György marxista esztétikájával. Tanulmányát három részben közöljük.
Szerény hozzájárulás a realizmus témájához
Brecht rövid jegyzete egy különösen éles szemű cenzorral folytatott vitájukról számol be, amely az Üres has (Slatan Dudow, 1932) című filmjük kapcsán bontakozott ki.
A művészet funkcióváltása Gaál Gábor kritikai munkásságában
Gaál Gábor az erdélyi magyar kultúra történetének jelentős alakja, szerkesztői, szervezői, művészet- és ideológiakritikai, elméleti és pedagógiai tevékenységének feldolgozása nélkülözhetetlen a korszak kulturális folyamatainak megértéséhez. A recepció ennek ellenére elhanyagolta ezt az örökséget, főként 1989 után. A tanulmány Gaál kritikai munkásságának legfontosabb előfeltevéseit és teoretikus kontextusát mutatja be az életmű két világháború közti periódusára, továbbá döntően az irodalomkritikai anyagra támaszkodva.
Film és baloldal – Válaszok a körkérdésre #1
„Hogyan viszonyuljon a filmhez a baloldal? Mi volt, mi ma, és mi lehet a film politikai relevanciája?” – Felkért szerzőink, Konkol Máté és Simor Kamilla ezekre a kérdésekre keresik a választ a Filmszem rovat első cikksorozatában.
Angyalok márpedig léteznek! (Deák Kristóf: Mindenki)
„Gyere dalolj egyet A hatalom s az elvonatkoztatás megfosztja az embert attól hogy sajátlag több és több legyen” (Charles Olson: Oroszlán a padlón. Szőcs Géza fordítása) Deák Kristóf Mindenki…
„…aki jelentéktelen statiszta…” – Portré és test Móricz Tükör-köteteiben
Amit Móricz portréművészetének nevezek, az életmű elfelejtett (vagy éppen a felejtés módján megőrzött) tartományát érinti, és a megalázottság és a kiszolgáltatottság konkrét antropológiai összefüggéseit állítja előtérbe.
Történetek a mi utcánkból – 3. rész
Tar Sándor prózapoétikája a realizmuson túl A természetestől a természeti felé Az utca teljes mértékben kompakt és világszerű tere nem nélkülözi az egyetemes perspektívát sem. Tele van mágikus eseményekkel,…
Történetek a mi utcánkból – 2. rész
Tar Sándor prózapoétikája a realizmuson túl A megnyilatkozás lehetőségeiről Tar Sándor köteteiben mesteri módon használja a szabad függő beszédet. Egy olyasfajta beszédmódot alakított ki, ahol mondatai valósággal belelebegnek a…
