Kinyitom a könyvet: már a lapok színe, az illusztrációk elmosódottan-karcosan patinás színvilága jelzi, hogy valahol máshol vagyok, mint addig. Hogy pontosan hol, az a könyv végéig sem fog kiderülni, és ez jó. Az ismerős és az ismeretlen egy jól-össze-nem-illő változatában: ennyi, ami első nekifutásra elmondható róla.
Ezért fontos, hogy lépéseket tegyünk a személy irányába, és ne ezek a sémák alapján ítéljünk felette, hogy ismerjük fel benne azt, ami nem tipikus. Szále László is erre tett kísérletet: közel kerülni a Pokolhegyhez, megismerni az ottani lakosokat és problémáikat.
Petru Cimpoeşu regényében személyes történetek elmondására vállalkozik. A bákói nyolcemeletes panelház lakói a decemberi forradalom után nyolc évvel még mindig nem tudnak továbblépni. Megrekedtek valahol a nyelvben tükröződő hazugságok és a hirtelen jött állítólagos szabadság között.
Klasszikusokról is feledjük, hogy a maguk korában élesen, bulvárosan aktuálisak voltak. Amit a késői befogadó távoli tisztelettel olvas és szövegmagyarázó jegyzetekkel szelídít meg – politikai meccsekről, diplomáciai cselgáncsfogásokról, a társadalmi életről –, arra a keletkezés korában ráismertek. Annak közelmúltat magyarázó,…
A Fordított idő mese, krónika, önkeresés (és –találás?), filozófia, csecsemősírás, vér- és íriszillat. Van benne tolkieni legenda, bodori nyersesség és borzongatás, márquezi mágikus realizmus. A Fordított idő rejtély. Keletkezését enigmatikus körülmények övezik: szerzője, Bánki Éva a titokzatos Patrick de Mela…
Szépen lassan szivárog be mindennapjainkba az eddig elfojtott szubkultúra: onnan kezdve, hogy Amerika egyik leghíresebb sorozatának főszereplője egy meleg pár, akik örökbefogadott ázsiai kislányt nevelnek a legnagyobb szeretetben, azon keresztül, hogy Bécs utcáinak jelzőlámpáin egymás kezét fogó két női/két férfi alak és közöttük egy szív jele vált pirosról zöldre, egészen odáig, hogy Budapesten a Magvető Kiadó által megjelenhetett Nádasdy Ádám történeteinek gyűjteménye.
Annak ellenére, hogy a Billie komoly társadalmi problémákat vet fel, egyáltalán nem tudja mélységükben megmutatni őket, s összességében véve a közhelyességet sem sikerül elkerülnie.
Márton–Simon Anna: A Zárványok regényírós regény. Főhőse (?), vagy legalábbis narrátora, Irén maga is ír, a szöveg egyik fejezete (Virágpor a gépezetben) pedig olvasható akár ennek az elkészült regénynek a részeként is. De nem csak ebben az értelemben tematizálódik írás és…
Hajdu Szabolcs: Délibáb – Tar Sándor: Ház a térkép szélén a térkép szélén Hajdu Szabolcs Délibáb című 2014-es rendezésének előbb a komoly finanszírozási problémákkal és a hosszas várakozással kellett megküzdenie, később pedig a filmes kritikusok kíméletlen közegével. Hajdu filmjét ugyanis…
Végel László regénye tulajdonképpen mindössze néhány személy sorsának furcsa, eleinte kibogozhatatlan összefonódása, olyan életeké, amelyek a különböző politikai ideológiák és a háborúk miatt keresztezték egymást.
